Míg a kormánypárti sajtóorgánumok pozitív hangvételben írnak az egyházról, addig a kormánykritikus orgánumok inkább olyan témákkal együtt említik az egyházakat, mint az LMBTQ+ jogok, valamint a szexuális zaklatás. 335 cikk vizsgálata után kijelenthető, politikai ideológiák mentén polarizálódik a média ebben a témában is. Elemzés.
A 21. század újságírása egyre inkább átpolitizált. Ebből következik, hogy a közélettel kapcsolatos témában megjelenő cikkek is komoly politikai-ideológiai arcélt kapnak. Mi arra voltunk kíváncsiak, hogy az egyházak megítélése közötti véleménykülönbség a pártpolitikából leszivárog-e az újságírás világába. Elemzésünkben egy (egyes, keveset publikáló médium esetében három) évig terjedő ciklusban vizsgáltuk, hogy a nagyobb hazai médiumok – beleértve a kormánypártinak tartott, valamint a nem kormánypártinak tartott újságok – hogyan polarizálódtak az egyházügy körül.
Adatgyűjtésünk alapját a tagelemzés módszertana, valamint a címekben és leadekben fellehető kulcsszavak narratíva-elemzése jelentette. A vizsgált sajtótermékek csoportja az Origo, Magyar Nemzet, Index, Telex, 444.hu és a Mérce voltak.
Van összefüggés a kormánykritikus attitűd és az egyházkritikus gondolkodás között?
Elemzésünkben a két kormánypártinak tartott orgánum (Magyar Nemzet, Origo) mellett, négy, a jelenlegi magyar kormányzattal szemben inkább kritikus médiumot vizsgáltunk.
A vizsgált, 1 éves (a Mérce esetében három éves) időszakban egyházakat érintő kérdéskörben összesen 335 cikk látott napvilágot. A legtöbb egyházügyi írást a Magyar Nemzet jegyezte, (88 db) azonban tőle nem sokkal maradt el az Origo szerkesztősége, mely 85 db cikket közölt az elmúlt esztendőben.
Kijelenthető, hogy a nem kormánypártinak tartott orgánumok ehhez képest csekélyebb mértékben foglalkoznak egyházügyi kérdésekkel. A legtöbb írást a témában a 444.hu közölte (63 db), őket követte az Index, (54 db) a Telex (28 db) és a Mérce, mely az elmúlt három esztendőben csupán 17 db cikket jelentetett meg az egyházakkal összefüggésben.
A nem kormánypártinak tartott médiumok, a baloldali pártokhoz hasonlóan, inkább kritikus, vagy semleges hangot ütnek meg egyházügyi írásaikban, mint pozitívat. A 444.hu 60%-ban negatívan, 24%-ban pedig semlegesen, míg a mérsékeltebb Index 22%-ban negatívan, valamint 56%-ban semlegesen ír. Kerekítve tehát az Indexnél és a 444.hu-nál is csak minden ötödik egyházakkal kapcsolatos cikk íródik pozitív hangnemben. Ez alapvetően nem tűnik magas számnak, azonban a Mércével és a Telexel összevetve mégis kiemelkedő. A Mérce, mint korábban is felhívtam erre a figyelmet, az elmúlt három évben 17 db egyházzal kapcsolatos cikket jelentetett meg. Ebben a 17-ben egyetlen egy sincs, mely pozitív, vagy akár csak semleges hangnemben ír az egyházakról, a legtöbb cikk hangvétele kifejezetten kritikus. A Telexnél pozitív hangvételű írást ugyan szinte egyet sem találtunk, azonban a negatív cikkek mellett fellelhetők a tárgyilagos, közömbös hangvételű írások.
Az egyházakkal kritikus médiumok témaválasztási fókuszában az egyházon belüli szexuális zaklatás, az LMBTQ jogok és a katolikus egyházfő, Ferenc pápa állnak. Az előbbi két kérdéskörben az egyházakkal összefüggésben szinte csak negatív cikkek születtek, tehát levonható a következtetés, hogy ezen témaválasztások szinte biztosan determinálják a cikk negatív hangvételét. A Mérce például 17 cikkéből 12-őt jegyzett a szexuális zaklatás témakörében, egyet pedig a homoszexualitással kapcsolatosan. A Telex 28 megjelent írásból 11-et szentelt a zaklatásnak és négyet az LMBTQ közösségnek.
A Ferenc pápával kapcsolatos cikkek azonban a kormánykritikusnak tartott oldalon is inkább pozitív, vagy semleges hangot ütnek meg, mintsem negatívat. Különösen az Index ír sokat Ferenc pápáról, 54 cikkükből 31 épül a Szentatya köré, ezek mindegyike pozitív, vagy semleges hangvételű. Az általunk elemzett, kormánykritikus oldalhoz sorolható médiumok kifejezetten gyakran számolnak be pozitív hangnemben a pápa humanista, baloldali narratívába beilleszthető mondatairól. Kijelenthető tehát, hogy ezen orgánumok szövegeinek elemzésekor annak lehetünk tanúi, hogy Ferenc pápa sokkal pozitívabb színben tűnik fel cikkeikben, mint az általa vezetett egyház.
Gyakran emlegetett toposz továbbá a vallási sokszínűség fontossága, azonban az általunk vizsgált nem kormánypártinak tartott médiumok, szinte csak a katolikus egyházzal kapcsolatban publikáltak. A vizsgált időtartamban 444 egyházakkal kapcsolatos cikkeinek 73%-a, a Mércén megjelent írásoknak pedig 100%-a foglalkozik a legnagyobb keresztény felekezettel, így kimondhatjuk, hogy a baloldali sajtó nem csak hogy szignifikánsan kevesebbet ír egyházügyi témában, a különböző felekezetek bemutatását sem kezeli prioritásként.
A jobboldali média egyházügyben is konzervatív álláspontot képvisel
Kutatásunk során két jobboldali médium egyházügyi cikkeit is górcső alá vettük. Mint azt elemzésünk első felében is megállapítottuk, a kormányközeli orgánumokban nagyobb teret kapnak az egyházakkal kapcsolatos írások. A Magyar Nemzet és az Origo kutatásunk számára releváns cikkei tartalmilag nem korlátozódtak le úgy és olyan mértékben a katolikus egyházra, mint a kormánykritikus médiában. Példának okáért, a Magyar Nemzet egyházügyi cikkeinek csupán 52%-át, az Origo pedig 67%-át írta a katolicizmussal kapcsolatosan, szemben a 444 73%-ával. Ezekből a számokból az következik, hogy a kormányoldali média sokszínűbben mutatja be ezt a területet olvasóinak, még annak ellenére is, hogy ők – a kormánykritikus médiához hasonlóan – kifejezetten a keresztény lelki közösségekre fókuszálnak írásaikban.
A Magyar Nemzet 75%-ban pozitívan és 18%-ban semlegesen ír egyházakkal kapcsolatos témakörben, míg az Origo esetében hasonló, 67% és 27%-os arányt figyelhetünk meg. A negatív hangvételt meglehetősen ritkán ütik meg az általunk vizsgált jobboldali médiumok esetében az összes cikk 7%-a, míg az Origo viszonylatában írásaik 6%-a esik ebbe a kategóriába. A negatív hangvételt megfigyelésünk alapján azonban szinte minden esetben az egyházat körülvevő, hangos kisebbséget jelentő reformmozgalmak váltják ki. Az Origo számolt be például arról, hogy a Skót Egyház (a skót “állami” egyház) utat enged a melegházasság intézményének. A szerkesztőség feltételezett világnézeti irányultságából fakadóan, a cikk hangvétele alapján ezt kutatásunk során a negatív kategóriába helyeztük, de ezen példán keresztül is próbálom szemléltetni, hogy a kritikus cikkek tartalmát vizsgálva szembeötlő, hogy a kormányközeli média sokkal inkább a liberális egyházi reformjavaslatokat illetően kritikus, mint a vallási intézményekkel szemben.
