Fogalmi zavar és önellentmondások: így reagált a hazai sajtó az extraprofitra

A 444.hu többször is önellentmondásba keveredett: egyik nap még tagadták az extraprofit létét, másnap viszont már több ágazatban kimutatták azt. Az általában adóztatáspárti Mérce nem fogadta kitörő örömmel a kivetett adót. A Portfolio nem volt derűlátó, a Magyar Nemzet és a Mandiner annál inkább. Az extraprofit adó sajtóbéli reprezentációját vizsgáltuk.

Mint ismeretes, rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoz létre a kormány 2022-re és 2023-ra. A bankoknak, biztosítóknak, nagy kereskedelmi láncoknak, energiaipari és kereskedő cégeknek, telekommunikációs vállalatoknak és légitársaságoknak az “extraprofitjuk” nagy részét ebbe a két alapba kell befizetnie. (A kormány az egyes ágazatoktól várt keretösszegeket már meghatározta, a számítás módja még nem került nyilvánosságra.) Az intézkedéssel szinte minden hazai hírportál foglalkozott, a törvényalkotói kontextusban az újdonság erejével bíró ’extraprofit’ szó kapcsán pedig számos olyan cikk jelent meg, ami a szót járja körbe.

Az intézkedés bejelentéséről szóló tényszerű híreket minden vizsgált hazai hírportál közölte. A 444.hu kiemelte azt is, hogy a Revolutot és a Transferwiset is érintheti a különadó, de cikkükben alapvetően a Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter háttérbeszélgetéséről készült Portfolió-cikket dolgozták fel. A hírportál érdemesnek találta közölni Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetőjének javaslatait, miszerint a pártoknak is hozzá kellene járulniuk a kormány által létrehozott alapokhoz, „legalább azzal a hárommilliárd forinttal, amennyivel többe kerülnének a parlamenti frakcióik a következő években”. A WizzAir elnökének gondolatait is kiemelte a 444.hu, valamint a Portfolio is, ugyanis a légitársaság vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a különadó miatt áremelkedések lehetnek a szektorban. Ami érdekesebb, hogy a 444.hu közölt egy cikket arról, hogy a Molnál és a bankoknál valóban van extraprofit, a több szakértőt megszólaltató írásukban azt is kiemelték, hogy „Semmi meglepő nem volt abban, hogy a kormány különadókat és költségvetési kiigazítást jelentett be, legfeljebb az meglepő, hogy ezen valaki meglepődik”. Egy nappal korábban viszont közöltek egy cikket Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatójának gondolataira alapozva, aki szerint „A közgazdaságtanban nincs olyan, hogy extraprofit”. Ami Molnár László szempontjából azért lehet aggasztó, mert az Indexen megjelent szakmai elemzés szerint „a potya többletnyereségek megadóztatása rendkívüli helyzetekben egy bő évszázados kormányzati húzás, a szakirodalom tehát igenis ismeri, legfeljebb nem mindenki olvasta elég alaposan a nyugati gazdaságtörténetet.”

Az Index arról a kormányinfóról, ami többek között a különadó részletezéséről szólt, percről-percre tudósítást is írt. A 444-hez hasonlóan az Index is közölte Molnár László  GKI-vezérigazgató már említett véleményét az extraprofit nemlétéről. Annak ellenére, hogy Molnár szerint nincs, a brit kormány is úgy döntött, hogy elveszik az extraprofitot a vállalkozásoktól, erről az Indexen két cikk is megjelent, de a Portfolio is beszámolt a jelenségről. Az extraprofit szó fogalmát, és annak értelmezését az Index egy hosszabb elemzésben járta körül, amelyben a szerző egészen Karl Marxig és Milton Friedmanig is visszamegy. Az Index közölte a szintén érintett reklámszektort képviselő Magyar Reklámszövetség reakcióját is, szerintük „kontraproduktívan hat a gazdasági stabilizációra” a különadó bevezetése. Kocsis Máté javaslatát nem, de Németh Szilárd véleményét ismertette a témában a portál a Fidesz országgyűlési képviselője szerint az ellenzék a multik oldalára állt, és ott „üti-vágja a rezsicsökkentést, ahol csak éri”.

Németh Szilárd véleményéről a Telex is közölt cikket, ahogy a Revolutról és a Transferwiseról, a Reklámszövetség kritikáiról, valamint a WizzAir esetleges áremeléséről. Mindezek mellett a Telex egy zanzásított hírösszefoglalót, és egy nagyobb hangvételű elemzést is írt a téma kapcsán. Némi önellentmondásba aők is belekeveredtek, mivel egyik cikkükben hosszasan elemezték, hogy lényegében nem tudunk sok mindent a különadókról, egy másik cikkükben pedig sorra veszik a kormány korábbi, hasonló intézkedéseit hozzátéve, hogy ez a módszer egyszer már bejött.

Azt gondolná az ember, hogy a baloldali, adóztatáspárti Mérce örömmel fogadta az extraprofitra kivetett adókat, azonban most nem voltak olyan lelkesek, mint hasonló esetekben szoktak lenni. A legelső különadóval foglalkozó, arról hírt adó cikkükben sem nagyon örültek a hírnek, úgy interpretálták, hogy „Orbán megadóztat egy sor céget, hogy hadsereget fejlesszen, és fenntartsa a rezsipolitikáját”, tehát az adóztatás tényére semlegesen reagáltak, az adóztatás okára viszont negatívan. Bernáth Lackó a cikkében felrótta a miniszterelnök úrnak, hogy azt, hogy „pontosan mi szükség van a hadsereg „haladéktalan”, új forrásokból való fejlesztésére, nem indokolta.” Egy rövid, tényszerű, kormányinfóról szóló összefoglaló mellé elfért egy, az ellenzék témáról alkotott véleményét bemutató cikk, amiben sorra veszik az egyes ellenzéki pártok álláspontját. A Mérce valamiért kihagyta a Mi Hazánk Mozgalom témáról alkotott véleményét. A Mérce sajátosan értelmezte egy másik cikkében az extraprofit adót, így fogalmazott Büttl Ferenc az elemzésében: „itt igazából nem az „extraprofitok” megadóztatásáról van szó, csak kellett valamit mondania a kormányfőnek, hanem arról, hogy „héé, srácok, nálatok bazi sok zsé van (részben miattunk), nekünk meg most kell, úgyhogy adjatok már – nyugi, csak pár év, aztán újra kaszálhattok!” Lehoczki Noémi azonban megengedőbben fogalmazott a különadóról abban a szubjektív összeállításban, amit a Mérce szerkesztősége a hét legfontosabb témáinak tartott (ezeket a  témákat egy-egy Mércére publikáló újságíró kommentálja hetente): „A profit megadóztatása tehát nem ördögtől való ötlet. Még akkor sem, ha Orbán Viktor ötlete – elég szomorú, hogy az ellenzék világképe annyira Orbán-centrikus, hogy ezt külön le kell írni. Ezzel együtt ez még mindig egy konzervatív megoldás az inflációs válságra.”

Az ellenzéki reakciókat a Mandiner is átvette, de náluk is bot került a küllők közé, ugyanis a címben úgy fogalmaztak, hogy „Így reagált a baloldal a kormány extraprofitról szóló döntésére”, miközben az összeállításban szerepel a Mi Hazánk Mozgalom álláspontja, ez a párt pedig még komoly rosszindulattal sem nevezhető baloldali pártnak. A könnyűnek tűnő házi feladatot egyedül a Magyar Nemzet tudta elvégezni, ők ugyanis az ellenzéki pártok véleményét bemutató cikkük címében az ’ellenzék’ szót használták, és a Mi Hazánk Mozgalom véleményét is közölték. A Mandiner még emlékeztetett arra, hogy ők mutattak rá itthon először: nagyon is indokolt az extraprofitok elvonása, és megfelelő intézkedésnek tartják a legnagyobb nyertesek közteherviselésbe való jobb bevonását. A Magyar Nemzet egy cikkében az extraprofit létezését vizsgálta, arra próbáltak reflektálni, hogy „több sajtóorgánum is értetlenkedő cikket közölt azután, hogy a kormány bejelentette, több ágazatban is adót vetnek ki az extraprofitra, mondván ilyen, hogy extraprofit nem létezik”, azonban bemutatták, hogy a szakirodalom ismeri ezt a fogalmat. Itt érdemes megjegyezni, hogy 2019-ben amikor Bod Péter Ákos beszélt ’kormányközeli’ extraprofitról, vagy amikor Fidesz közeli vállalkozók extraprofitjáról jelent meg cikk a g7-en, akkor egy kormánykritikus hírportál sem közölt értetlenkedő cikket az extraprofit fogalmáról. A Magyar Nemzet közölt még cikket a több szektorban jelen lévő jelentős mértékű extraprofitról.

Érdemes még az egyik legolvasottabb és legtekintélyesebb hazai online gazdasági hírportált, a Portfolio.hu-t is megvizsgálni abból a szempontból, hogy miként foglalkoztak az extraprofit adóztatásának kérdésével. Beszámoltak a hírről, és különvéleményként a cikk alján megfogalmazták, hogy nem érte őket váratlanul az intézkedés. Másnap egy gyorsértékelést is közzétettek a kormányinfó után, amiben az intézkedés mértékével kapcsolatban azt írták, hogy a költségvetési kiigazítás a vártnál sokkal nagyobb volt. Összességében a Portfolio nem volt derűlátó az intézkedés kapcsán, az egyik következménynek például a tömeges boltbezárásokat tartják az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárának véleményét bemutató cikkükben. Egy másik elemzésben pedig a tőzsdepiacon kialakult bizonytalanságot tekintik negatív hatásnak az intézkedés kapcsán. Nagy Márton, gazdaságfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter háttérbeszélgetéséről készült gondolatait közölte a Portfolio. Közölték az Országos Kereskedelmi Szövetség “A vállalkozások mozgásterét szűkíti az extraprofit adó” című közleményét is, ami szintén pesszimista hangvételű volt. A vészharang kongatásáhoza Portfolio azt is hozzátette, hogy „Mindezidáig az OKSZ volt az a szervezet, amely mindig hűtötte a kedélyeket az árubiztonság, a folyamatos ellátás kapcsán.”

Összességében azt látjuk, hogy a Mandiner és a Magyar Nemzet pozitív hangot ütött meg a különadó kapcsán, és az extraprofit fogalmának létjogosultságát is próbálták alátámasztani. A szakmainak nevezhető Portfolio nem volt túl optimista az intézkedés hatásai kapcsán, a Telex, 444.hu, és a Mérce sok esetben következetlenül jelentetett meg cikkeket, többnyire negatív hangvételben.

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin