Egyre nagyobb problémát jelent, hogy az online sajtótermékek által termelt jelentős hirdetési bevételek az internetes platformoknál jelennek meg.
Ennek kiküszöbölésére új szerzői jogi kategóriát, úgynevezett sajtókiadói szomszédos jogot iktatott jogszabályba az Európai Unió irányelve (DSM irányelv) nyomán 2021-ben a magyar országgyűlés, mely lehetővé teszi, hogy a nyomtatott és internetes sajtótermékek kiadói az általuk készített tartalmakat sokféleképpen használó, és ebből jelentős bevételekhez jutó platformoktól – amilyen a Facebook és a Google – méltányos ellenértéket kapjanak.
„A Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai és Szomszédos Jogi Egyesülete közös jogkezelőként, a csatlakozó kiadók érdekeit egységesen és hatékonyan érvényesítve vesz részt a szükséges díjazási megállapodások megalkotásában, majd a jogdíjak beszedésében” – írta közleményében a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE), ami szerint a sajtókiadók társadalmi és gazdasági szerepe Magyarországon is kiemelkedő, az általuk előállított tartalmak létrehozása pedig jelentős anyagi befektetéshez kötődik.
Az új szerzői jogi kategória létrejöttével a kiadók kizárólagos jogokat kapnak bizonyos online tartalmak felhasználásánál, a platformok pedig csak akkor jeleníthetik meg ezeket a tartalmakat, ha ennek feltételeiről megállapodnak a kiadókkal.
„Megteremtődött a lehetőség, hogy a kiadók megfelelően védhessék és monetizálhassák tartalmaikat, így az innovatív, sokszínű és professzionális újságírásra fordított anyagi és szakmai erőfeszítéseik haszna ne csak külső szereplőknél jelenjen meg. A csatlakozó kiadói társadalom célja, hogy érvényesítsék jogaikat, méltányos díjazásban részesüljenek befektetéseikért, és a sajtó visszakapja a tartalmaiból származó bevételek feletti ellenőrzést. Piaci súlyát tekintve, a hazai kiadói társadalomnak már több mint 70 százaléka csatlakozott a rendszerhez” – fogalmazott a Repropress elnöke, Hivatal Péter.
A közös jogkezelés előkészítésében a Repropress segítségére lesz az MLE is.
„A jogszabályi változás kiemelkedő jelentőségű és immáron megteremheti a lehetőséget arra, hogy a kiadók több bevételhez jussanak az általuk előállított tartalmak után. Európai szinten is komoly munka zajlik ezen a területen, és a hazai kiadóknak is eltökélt szándéka, hogy önkéntes közös jogkezelés formájában működjenek együtt, így juttatva érvényre a törvény által megalkotott keretrendszerben az érdekeiket. Az olvasók internetre vándorlásával párhuzamosan az online térben nem jön létre számottevő bevétel, miközben a tartalom-előállítás egyre drágul. Az online tartalmak olyan haszonélvezői, mint a Google kereső és a Facebook közösségi platform, eddig nem fizettek a kiadói tartalmak használatáért, miközben a kiadói tartalmakra és adatokra építették rá saját hirdetési üzletágukat. Az új sajtókiadói jog utat nyitott egy igazságosabb, versenyképesebb és innovatívabb online ökoszisztéma felé, ahol nem pár domináns szereplő diktál” – fejtette ki Kovács Tibor, az MLE elnöke.
Szerintük az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a médiatartalmak előállítói és a globális technológiai platformok új, minden fél számára előnyös viszonyban működjenek együtt a fogyasztók érdekében.
Nem Magyarország az első, amely az új európai szerzői jogi irányelvhez illeszkedően helyi jogszabályi keretet ad a kiadók számára a közös jogkezeléshez.
Németországban egy független közös jogkezelő szervezetben (Corint Media) tömörül már a számottevő kiadók fele, amíg Franciaországban a Société des Droits Voisins de la Presse (DVP) nevű szervezet volt az első, amely a kiadók és hírügynökségek szomszédos jogainak kezelésével foglalkozott, majd a SEPM nevű szintén francia szakmai szövetség 20 millió euró/év értékű keretmegállapodást írt alá a Google-lel.
A sajtókiadók hazai közös jogkezeléshez csatlakozni kívánó kiadók a fotitkar@pressjus.hu címen jelezhetik belépési szándékukat. A jogkezeléshez csatlakozó egyesületi tagok aktívan részt tudnak venni a keretek kialakításában, a tagsági jogviszony azonban nem feltétele a jogdíjak igénylésének.
