Itt a válasz a Pegasus-ügyre? – a jobboldali médiában tarolt a Cseh Katalin-ügy

Alapítványunk ezen a héten két elemzést is közzétett a Pegasus-üggyel kapcsolatban, melyben bemutattuk, hogy a hír milyen módon terjedt el a médiában, valamint megvizsgáltuk médiatudatos szemmel, hogy mik a tények és mik a spekulatív elemek.

Július 18-án este a magyar sajtóban is megjelentek a Pegasus-ügy esetleges hazai szálaival kapcsolatos hírek. A robbanásszerű médiakampánnyal párhuzamosan a kormánypártinak tartott média felületein egy olyan – az ellenzéket támadó – hír jelent meg, miszerint Cseh Katalin momentumos EP-képviselőhöz köthető cégek 4,8 milliárd forintos támogatásban részesülhettek.

Titokzatos videó, kormánypárti láncreakció

A Pegasus-ügy megjelenésének napján, a Telex cikke előtt pár órával jelent meg egy rejtélyes videó a bennfentes.net felületén. A portál állítása szerint egy motoros futár vitt nekik egy pendrive-ot, amin egy titokzatos videófelvételt találtak, melyet változtatások nélkül közzé is tettek.

A technika a magyar közéletben már ismert, hiszen 2019-ben az önkormányzati választás során hasonló módszerrel terjedt el a Borkai-ügy is. Talán ennek is köszönhető, hogy már aznap nagy hírt kavart az esemény, annak ellenére, hogy a bennfentes blog nem tekinthető fajsúlyos médiafelületnek.

A vasárnapi Anonymus-videóban még nem nevesítették a politikust, csupán az hangzott el, hogy olyasvalaki lesz a célpont, aki kettős játékot űz”. A videó megjelenésének módja és a narratíva meghatározása alapján elmondhatjuk, hogy tervezett kampánnyal állunk szemben. A névtelenség, a motoros futár, az Anonymus-maszk feszültséget szított és alkalmas volt arra, hogy felkeltse az érdeklődést.

A polarizált társadalmunkban a médiafogyasztók hajlamosak arra, hogy csak az általuk kedvelt politikai oldalhoz kötődő médiumoktól fogadnak el híreket, azokat viszont sokszor kritika nélkül. Kiváltképp igaz ez a politikai tartalmakra. Emiatt az egyik legveszélyesebb támadás, ami érhet egy politika szereplőt – pláne, aki az egy antikorrupciós ügyekben is hangos véleményformáló – az, hogy kettős játékot” játszik.

Hétfőn egy újabb videó jelent meg, amelyben nem nevezték meg a politikust, ugyanakkor az kiderült, hogy akiről szó van, a videó szerint állítólag 4,5 milliárd forintnyi EU-s támogatást zsebelt be”. A Bennfentes szerkesztősége ezt követően kiderítette, hogy az érintett politikus vélhetően Cseh Katalin momentumos EP-képviselő lehet. Innen pedig beindult a láncreakció.

A Magyar Nemzet, az Origo és a Pesti Srácok után az összes vidéki lap lehozta a hírt  hasonló címmel: A momentumos Cseh Katalinhoz köthető cégek kaphatták a 4,5 milliárdos uniós támogatást”. A táblázatból láthatjuk, hogy a három oldalon milyen időzítéssel jelentek meg a hírek. A címekben sokszor sarkos állításokat olvashatunk, ezen állítások igazságtartalmától eltekintve megállapítható, hogy ezek egytől egyig negatív hangvételű címek.

A nem kormánypárti média sokkal kevésbé tartotta meggyőzőnek az ügyet. Sok esetben inkább az ügyről beszámoló portálokat gúnyolták és szubjektív narrációval látták el a hírt. A hvg.hu például így fogalmazott: »Botrány«: a kormánymédia szerint az is gyanús, aki olyan helyen van, ahol valaha Cseh Katalin volt”.

Míg a Telex, az Index és a 24.hu legalább említés szintjén közölte a hírt, addig a 444.hu és az ezalenyeg.hu egyáltalán nem írtak az eseményről.

Az elmúlt napokban elindult kampányoknak még biztos vannak jelenleg nem ismert muníciói. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a Cseh Katalint kikezdő kampány eddig  nem tudta áttörni az ingerküszöböt az ellenzéki oldalon, ahogy a Pegasus-ügy is a papírformának megfelelően az ellenzéki olvasótábort hozta inkább izgalomba.

A következő időszakban az a kampány lehet sikeres, amely képes tematizálni a másik oldalhoz köthető médiumokat is, és üzenetét a szekértáborokon átnyúlóan tudja közvetíteni.

Kérdés, hogy ez egyáltalán lehetséges-e a törzsi jellegű elkötelezettségeket felerősítő kampányidőszakban? Ahogy az is kérdés, hogy egy ilyen konstellációban mennyire tudja betölteni a média a neki rendelt szerepet a valóság bemutatásában, vagy végképp a politikai oldalak szócsövévé szegődve azt segíti csak elő, hogy a magyar valóságból két eltérő, egymással kommunikálni és reflektálni képtelen párhuzamos univerzum sarjadjon ki.

Mindezekre a következő hónapok eseményei adhatnak választ. Egy biztos: mi nyitott szemmel fogjuk vizsgálni a magyar média eseményeit; megpróbáljuk elemezni a káros és az üdvözítő tendenciákat; kísérletet teszünk a meghatározó folyamatok bemutatására és értelmezésére, előmozdítva azt, ami megítélésünk szerint kulcsszerepet játszhat a demokrácia egészségének megőrzésében – a médiatudatosságot.

Kiemelt kép: Metropol

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin