Megfáradt beszéd vagy náci zászlóbontás – a média fáziskéséssel címkézte fel a miniszterelnök tusványosi beszédét

Két év kihagyás után rendezték meg újra a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábort (közismert nevén Tusványos) július 19. és 24. között. A rendszerint politikai uborkaszezonnak számító nyári időszakban a média általában kevesebbet szokott foglalkozni a magyar közélettel (bár idén ez a KATA-módosítás és a rezsicsökkentés utóvédharca miatt ez máshogy van), az Erdélyben rendezett, politikai tartalmú programokkal fűszerezett fesztiválról azonban mindig meglehetősen nagy érdeklődéssel számol be a sajtó. Érdekes szereposztású viták, jobban-rosszabbul kihasznált hozzáférés, és a hagyományoknak megfelelően a drámai csúcspontot jelentő miniszterelnöki beszéd. Írásunkban a tusványosi eseményeket elemezzük.

Megvizsgáltuk azt, hogy a különböző hírportálok mennyire aktívan számoltak be a fesztiválról cikkeikben. Kormánypárti oldalon a legaktívabb a Mandiner volt, ők 47 cikket írtak Tusványosról. A kormánykritikus hírportálok közül a Telex számított a legaktívabbnak, ők 45 cikket írtak, köztük egy percről-percre közvetítést is szenteltek Orbán Viktor nagy port kavart beszédének.

A legtöbb izgalmas panelbeszélgetésről idén is beszámoltak a hírportálok, például arról, amelyen Schiffer András és Gulyás Gergely is részt vett, de a Bayer Zsolt-Szánthó Miklós és az L. Simon László -Demeter Szilárd beszélgetésről, valamint az Orbán Balázs és Gulyás Márton közt lezajlott vitáról is tudósítottak. Sokak – köztük az érintett– meglepetésére Stumpf András is szerepet kapott Tusványoson, ő moderálta a kormánypártok és az egyes ellenzéki pártok politikusai (a Kocsis Máté-Nacsa Lőrinc, illetve a Molnár Zsolt-Keresztes László Lóránt páros) közt zajló vitát. A Válasz Online munkatársa a Fideszre nézve meglehetősen borús leírást adott Tusványosról az útinaplójában. A hírportálok olvasóinak kevésbe (kivéve az igazán nagy politikus-rajongókat), a résztvevőknek viszont annál inkább izgalmas hír volt az is, hogy a fesztivál idején egy felnőtt medve és két bocsa tűnt fel Tusnádfürdőn, így medveügyi vészjelzést adtak ki.

Arra is felfigyelhettünk, hogy a szokásosnál több rövid, ám érdekes, kormánytagokkal és kormányközeli emberekkel készített interjú kerül fel a különböző hírportálok oldalára. A 444.hu-nak nyilatkozott például Varga Judit és Gulyás Gergely is. Utóbbit a kényesnek számító KATA-módosításról, előbbit a szintén kiemelten érdekes rezsi-kérdéséről tudták megkérdezni. Releváns kérdéseket tettek fel, és releváns válaszokat kaptak. A Telex ezt a ritka alkalmat arra használta ki, hogy megkérdezzen különböző kormánypárti politikusokat arról, hogy mit üzennek az éppen akkor zajló Pride résztvevőinek. (Majd Szánthó Miklóson próbálták illusztrálni, milyen az, amikor egy alany nem kíván nyilatkozni, ám a tántoríthatatlan újságíró ezt nem tartja tiszteletben.) Nem csoda, hogy kevesebb releváns választ kaptak, mint a 444. Varga Mihály pénzügyminisztert a költségvetés egyik legfontosabb eleméről, a tűzijátékról kérdezték, feltették neki azt a kérdést is, hogy kiszámolta-e azt, hogy neki mennyivel lesz magasabb a rezsije. Videóik tanúsága szerint utóbbi kérdést a Telex szerkesztősége Gulyás Gergelynek és Varga Juditnak is feltette. Nem tudjuk, kiknek tették még fel ezt a témát személyes vonatkozással árnyaló kérdést, de több ezzel kapcsolatos kitérő választ tartalmazó videót nem közöltek le YouTube csatornájukon. Majd Varga Mihálytól megtudhattunk információkat a KATA szabályozásról, a pedagógusok béremeléséről, Varga Judittól pedig az Ördög ügyvédjével kapcsolatos jogi ügyéről tudhattunk meg részleteket. A 24.hu Dömötör Csabát a rezsicsökkentés csökkentéséről és a fizetése 50 százalékos növekedéséről, Semjén Zsoltot pedig a megszorításokról kérdezte.

A miniszterelnök beszéde újfent Tusványos egyik legfőbb programpontja lett, hagyományosan minden évben az ő előadását – ami lényegében programbeszédként is értelmezhető – várja leginkább a hazai média. A magyar sajtótermékek mellett gyakran a világsajtóba is bekerülnek az Orbán Viktor által itt megfogalmazott gondolatok. Idén is ez történt – persze elképzelhető, hogy ennek nem örült a miniszterelnök.

Ezúttal a legnagyobb nemzetközi médiavisszhangot kiváltó gondolata az volt, amikor az európai és Európán kívüli népek keveredéséről beszélt, majd hozzátette, hogy a Kárpát-medencében “Mi nem vagyunk kevert fajúak”. A fajok keveredésére vonatkozó gondolatáról beszámolt a brit Daily Mail, ami a cikkében a faj szóra a ’race’-t, azaz a rasszt használja. (Bár ez az angol terminológia nem túl árnyalt, nem lehet megkülönböztetni, hogy mi az amiből csak egy van /faj/, és mi az amiből több, csak diszkriminálni nem szabad közöttük /rassz/.) A The Times of Israel cikkében azt írta, hogy Orbán Viktor szélsőjobboldali, aki elítéli a fajok keveredését (szintén a ’race’ szót használva). A brit Sky News is beszámolt a magyar miniszterelnök gondolatairól, ők úgy fogalmaztak, hogy Orbán kritizálta az európai és nem európai népek keveredésének folyamatát. A Politicon három cikket is szenteltek a beszédnek, köztük Bayer Lili, magyar származású újságíró Hegedüs Zsuzsa nyomán náci beszédnek titulálta Orbán gondolatait. A The Guardian pedig a nemzetközi felháborodásról számolt be a beszéd kapcsán.

Érdemes alaposabban megvizsgálni azt is, hogy a hazai sajtótermékek milyen ütemben fedezték fel a fajok keveredésére vonatkozó gondolatmenetben rejlő potenciált. A folyamat elemzése során a Telexet, a 444-et, az Azonnalit, a HVG-t és a 24.hu-t vizsgáltuk. Az említett mondatot Orbán Viktor szombaton 10 óra 38 perckor mondta ki. Az Azonnali már 11 óra 22 perckor közölt egy rövid összefoglalót (’Orbán Tusványoson: fajkeveredés, narkós hídfoglalók, tartozásbehajtás, orosz győzelem’ címen), amiben a több mint harminc pont egyike volt a faji keveredésről szóló rész, minden kiemelés nélkül. 13 óra 34 perckor már közöltek egy mélyebb elemzést, amelyben azzal vádolták, hogy minden kérdést körüljárt, csak azokat nem, amelyekkel a leginkább szembe kell néznie az országnak, az érdektelen álkérdések között -szintén különösebb hangsúlyozás nélkül – a ’faji’ témát is felsorolva. A beszédet követően a Telexen Dull Szabolcs egy ötpontos összefoglalót írt, ezek egyike volt a „Migráció és poszt-nyugat”, ennek végén érintőlegesen tért csak ki a fajkeveredéses kijelentésekre.   A 444.hu-n Magyari Péter közölt elemzést 12 óra 55 perckor, amiben a szerző szintén marginálisan említi az inkriminált mondatokat, bár már pedzegeti a náci párhuzamot, amikor így fogalmat: „E logika mentén irtották ki a zsidókat a nácik által felügyelt területeken”. A HVG legelső beszédről szóló véleménycikkében (13:24) „magányos farkas vízióinak” nevezi a miniszterelnök gondolatait, de nem emeli ki a faji részeket.  Vona Gábor, az Indexen megjelent elemző írásában szintén csak érintőlegesen tér ki a ’faj’ témakörére, méghozzá a hangnem szempontjából vizsgálva. A 24.hu és a Telex összefoglalta az ellenzéki pártok és politikusok reakcióit is. A Telexen megjelent ellenzéki összefoglalóban (12:33) a ’faj’ szó egyszer volt említve (Karácsony Gergely a Facebook oldalán utalt egy József Attila idézettel a kevert fajúságra), a 24. hu összeállításában (13:22) viszont egyszer sem.

Szinte már egy mintázatként tűnnek fel minden ilyen beszéd után azok a hangok, miszerint Orbán tusványosi beszéde unalmas, fáradt, semmitmondó. (Némileg paradox módon, minden évben a „korábbiak voltak erőteljesebbek”) Idén a Mérce volt főszerkesztője, Jámbor András fogalmazta meg azt, hogy „messze ez volt eddig Orbán intellektuálisan legsilányabb tusványosi beszéde”. Nagy Iván László, a HVG-n megjelent elemző cikkében pedig demotiváló, magányos országot és vezetést vizionált, tehát ő sem tartotta egy jelentőségteljes eseménynek a miniszterelnök beszédét, ami szerinte az eddigi legkevésbé lelkesítő előadás volt Orbán részéről. Elmondható tehát, hogy a miniszterelnökkel nem szimpatizáló újságírók és véleményvezérek a beszédet követő első órákban inkább lesajnáló hangnemben írtak a véleményük szerint reményvesztett és unalmas  beszédről.

Azt látjuk tehát, hogy a beszéd napján – tehát szombaton – a média (illetve az ellenzék) csak érintőlegesen foglalkozott a később elhíresült gondolattal. A fordulópont másnap reggel 6 órakor látszik bekövetkezni, Gyurcsány Ferenc ekkor posztolta ki Facebookra reggeli gondolatait Orbán beszédéről, amit náci szövegnek nevezett a bejegyzésében. Korábban ugyanis jellemzően unalmas, semmitmondó beszédnek tartották a kormánykritikus véleményvezérek, és sajtótermékek. A HVG szemlézte is a DK elnökének véleményét, valamint az ukrán külügy reakcióját is. Az országos főrabbi és a MAZSIHISZ is üzent Orbánnak a beszéd kapcsán. Az a hír is bejárta a hazai sajtót, hogy a kevert népekre vonatkozó részek nélkül számolt be a kormány az EP-képviselőknek, de másnap a DK elküldte az EP-képviselőknek a vonatkozó résszel kiegészített teljes beszédet. A hétfői nap folyamán a HVG 365-ön jelent meg egy cikk, ami azt a kérdést járta körbe, hogy tényleg náci beszédet mondott-e Orbán Viktor, de talán a mi szempontunkból leglényegesebb az, hogy megjegyzik, hogy „Az ellenzéki politikusok közül talán Gyurcsány Ferenc volt az első, aki kimondta, mit gondolnak sokan a miniszterelnök beszédéről. A DK elnöke szerint Orbán „náci szövege kiír bennünket a becsületes népek világából”.” A Telex a diskurzushoz hozzátette azt, hogy Orbán Viktor 2019-ben lenyilatkozta, hogy sok magyarban kipcsak vér van. Érdemes még hozzátenni, hogy Gyurcsány posztja után másnap a Telex újra közölte a beszédre adott ellenzéki reakciókat, ami azért érdekes, mert ebben az összefoglalóban már 11 alkalommal szerepel a ’faj’ témája (az első összefoglalóban mindössze 1 alkalommal szerepelt). A 24.hu a román reakciókat összegezte, ebben főként a rasszizmusra utaló reakciók szerepeltek, a 444.hu pedig a román külügyminiszter fajelméletet pedzegető kijelentéseit közölte, míg a Telex a Roma Parlament azon állítását, miszerint a miniszterelnök gondolatai fajvédő, nyilasbeszédnek minősülnek. A HVG a Raoul Wallenberg Egyesület állítását közvetítette, amelynek a fő üzenete az volt, hogy a megfogalmazott gondolatok a harmincas éveket idézik – utalva a náci párhuzamra. A Nemzetközi Auschwitz Bizottság pedig azt is megfogalmazta, hogy Orbánnak nincs helye Európában. A hazai sajtóban nagy visszhangot váltott ki Hegedüs Zsuzsa lemondása, amit Orbán Viktor Hitlerhez hasonlítása mellett nyújtott be.

Összességében azt látjuk, hogy a magyar sajtótermékeket megmozgatta Tusványos, szép számmal készültek a politikusokat közvetlenül megszólaltató videoriportok is. Idén is az Orbán-beszéd keltette a legnagyobb visszhangot, azzal az érdekességgel, hogy az első napon a beszéd kritikusai érdektelenséget, unalmat és irrelevanciát emlegettek, míg Gyurcsány Ferenc másnap reggeli posztja után a magyar közéleti szereplők, és ezekről beszámolva a média, előadta a teljes bevett megrettent antináci koreográfiát.

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin