Megöli-e a PC a humort? – A Halló, Halló! sztárja nem látja fényesen a jövőt

Vicki Michelle a BBC Magyarországon is nagy sikerrel vetített Halló, Halló! című sitcomjának egyik sztrája a Mirror-nak arról panaszkodott, hogy ma már a politikai korrektség „megsemmisíti” a komédiát.

A Halló, Halló!, egy francia típusú (sikamlós) bohoózat volt, tele rejtett felnőtteknek szóló utalással, kultúrák és nyelvek kifigurázásával. A műsor legnézettebb időszakában 25 millió nézőt vonzott a televízió-képernyők elé, sugárzási jogát 60 ország vásárolta meg.

A most 71 éves Vicki Michelle egy buja pincérnőt alakított a sorozatban, Yvette Carte-Blanche-ot, aki nem mellesleg a sorozat fő helyszínéül szolgáló vendéglő tulajdonosának, Renee Artois-nak a szeretője is volt.

A színésznő úgy látja, hogy ma már a sorozatot nem forgathatnák le az akkori formájában az eluralkodott politikai korrektség kiváltotta cenzúra miatt. Vicki Michelle meglátását az is alátámasztja, hogy a nemrégiben újra leadott klasszikus epizódok alá figyelmeztető jelzés került, nehogy valaki felháborodjon azon, hogy a karakterek viccet csinálnak a német és francia akcentusból.

„A komédiát semlegesítik és megsemmisítik” – értékelte a színésznő, aki hozzátette, hogy szerinte az ország 80 százaléka szeretne továbbra is a Halló, Halló!-hoz hasonló sorozatokat látni, és csak 20 százalék találná valóban sértőnek az ilyen humort.

Kihangsúlyozta azt is, hogy mindeközben a valóságshow típusú műsorok szemrebbenés nélkül lépnek túl minden korábbi határt, ömlik belőlük a trágárság, és az is előfordulhat, hogy egy lepedő alatt szeretkeznek, miközben a Halló, Halló!-ban semmi hasonló nem történt.

„Be voltunk takarva, csók helyett ölelkeztünk, és olyan beceneveket használtunk, amelyeket a háborús időkben használtak, amikor a sorozat játszódott. Nem hiszem, hogy bármi olyan lenne benne, ami egy normális embert felháborítana” – fogalmazott.

A Halló, Halló! most ünnepli az első rész sugárzásának negyvenedik évfordulóját, de a kulturális érzékenység (vélt vagy valós) változása miatt már egy ideje nemigen kerül képernyőre, a többi ilyen típusú komédiasorozathoz hasonlóan. Mindez felháborítja Vicki Michelle-t, hiszen úgy látja, hogy a sorozatuk nem volt kirekesztő egy bizonyos csoporttal szemben, hanem ők mindenkit kiparodizáltak.

„A németek perverzek, a franciák kanosak, az angolok pedig hülyék” – idézte a színésznő a sorozat társírójának, David Croftnak a szavait.

„Ez egy családi műsor volt, ahol a felnőttek értették a kétértelműségeket, a gyerekek pedig csak viccesnek találták a helyzeteket” – tette hozzá.

Vicki Michelle úgy érzi, hogy teljesen eltolódtak az értékrendek, ami különösen a humort érinti rosszul.

„A tévében láthatsz valakit bikiniben, és a mellei elővéve (…), de ne merészelj olyasmit mondani, hogy fő hálószoba vagy mézeskalácsember. Ez nevetséges” – magyarázta.

(A fő hálószoba, azaz „master bedroom” kifejezést a Black Lives Matter mozgalom fellépése óta nem használatos az angol nyelvben, ugyanis arra utal, hogy az a „nagy úr” szobája, amíg a cselédek jóval kisebb szobákat kapnak. A mézeskalács, azaz „gingerbread man” kifejezés pedig a gendersemlegesség jegyében alakult át a „gingerbread people” kifejezéssé.)

A színésznő azt is elpanaszolta, hogy a magánéletébe is beleivódott a politikai korrektség és már gyakran a lánya is azt tanácsolja neki, hogy igyekezzen figyelembe venni az állandóan változó, politikailag korrekt kifejezéseket.

„Aggódom amiatt, hogy az embereket nem megfelelő kifejezésekkel illetem, mert néha nem tudom, hogy mik a megfelelő kifejezések, amíg az illető el nem mondja. Ez elválaszt minket egymástól. Mivel rettegsz attól, hogy rosszat mondasz, inkább kerülöd, hogy bárkivel is beszélj. Nem hiszem, hogy az emberek általában gorombák vagy tiszteletlenek lennének. A legtöbben nagyon kedvesek és udvariasak. Senkit sem ismerek, aki szándékosan megbántani vagy megsérteni akarja az embereket. A lányom mégis folyton ezt hajtogatva: „Ezt már nem mondhatod, anya”. A társaságban most már ahelyett, hogy jól éreznénk magunkat, állandóan aggódunk, hogy egyáltalán mit mondhatunk”.

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin