Megosztotta a magyar sajtót az ukrán polgármester kirohanása – médiakörkép

Dnyipro polgármestere, Borisz Filatov egy MCC-s médiakonferenciát követő háttérbeszélgetés tudósítására reflektált. Pontosabban kirohanást intézett a magyar miniszterelnök irányába, és a magyar történelem kritikus pontjait felemlegetve sértegette a magyarokat. Ezen cikkünkben az ukrán városatya gondolatainak hazai sajtóreprezentációját járjuk körbe.

Orbán Viktor január 26-án a Karmelitában fogadta a Mathias Corvinus Collegium médiakonferenciáján részt vevő újságírók 15 fős csoportját. A főként Oroszországgal, az ukrajnai háborúval és az Európai Unió helyzetével foglalkozó háttérbeszélgetésről Rod Dreher készített összefoglalót a The American Conservative számára a Nyugat háborúban áll Oroszországgal című írásában. Már ezen cikk körül is egy kisebb belpolitikai purparlé bontakozott ki, – az anyagból ugyanis később kikerült az a rész, mely szerint Orbán határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy szeretné-e, ha országa uniós tag lenne – de a külpolitikai Mónika-show kezdeményezésére is ebből a tudósításból szerzett muníciót Borisz Filatov, Dnyipro polgármestere. A hazánkban eddig teljesen ismeretlen Borisz vérnyomása abból az apropóból szökött a magasba, hogy Orbán Viktor az említett háttérbeszélgetésen kifejtette, szerinte Putyin célja Ukrajnából irányíthatatlan roncsot csinálni, méghozzá azért, hogy az ne a Nyugat trófeája legyen. A pontot az i-re azzal tette fel a magyar miniszterelnök, hogy Putyin már meg is valósította célját, mert „Ukrajna olyan, mint Afganisztán: a senki földje”. Borisz Filatov erre reagált a Telegramon, ami a magyar hírportálok egy jelentős részén meg is jelent, ami a Telexnek köszönhető, hiszen ők szúrták ki Filatov megnyilvánulását. Dnyipro polgármestere a szitkozódások közepette “ribancarcnak” nevezte Orbánt, a hatalmon lévőket csak egyszerűen barmoknak, majd történészi pontossággal járta körbe a magyar történelem kritikus pontjait az egyébként jogász végzettségű városatya. A IV. Mohamed számára írott zaporozsjei kozákok leveléhez hasonló – bár kétségkívül a kor kívánalmainak megfelelően lebutított – stílusban megírt remekművet most nem vesszük górcső alá, de a téma tárgyalása kapcsán érdemes elolvasni legalább a mű fordítását. Ezen cikkünkben csupán Borisz Filatov szóban forgó írásának hazai sajtóreprezentációját járjuk körbe.

Elsőként a Telex hozta le Borisz Filatov reakcióját azzal a címmel, hogy „Orbánt ribancarcnak nevezte, a magyar kormányt lebarmozta Dnyipro polgármestere”. A Telex mindössze Borisz Filatov gondolatainak magyar fordítását tette közzé, majd röviden felsorolta az ukrán polgármester kifakadásának okait. 

Három nappal később a Telex készített egy nagyobb lélegzetvételű anyagot, melyben összefoglalja a háttérbeszélgetés által kavart hullámokat, valamint megkérdezték az ügyről az MCC médiakonferenciájának szervezőjét, a médiaiskola vezetőjét, Boris Kalnokyt. Tőle megtudhattuk, hogy a háttérbeszélgetés egy része off the record volt, és a később nagy port kavart „definitely not” (Orbán ezt válaszolta arra, hogy maradna-e az Európai Unióban) rész is ebbe tartozott. Ezen a ponton felmerül egy érdekes dilemma. A Telex meg is jegyzi összefoglaló cikkében, hogy a kötetlen háttérbeszélgetések off the record részében a beszélő oldottabban fogalmaz, és nem mindig akarja az elkészült anyagban a sokszor vicces kiszólásokkal tarkított mondanivalóját szóról szóra visszalátni. Ezek a megjegyzések könnyen félrecsúszhatnak, hangfelvételeket pedig a kötetlenség miatt nem készítenek, az off the record mondatokat éppen emiatt nem is szokás megjelentetni. A dilemma tehát az, hogy Rod Dreher ezt a részt mégis miért közölte akkor. Két megoldás lehetséges: Rod Dreher megszegte a sajtóetikai szabályokat (miért tette volna?), vagy a beszélgetés úgy volt off the record, hogy nem mondták ki, a jelenlévő újságíróknak, így Rod Drehernek pusztán ’’éreznie’’ kellett volna azt, amit egy hazai sajtó- és politikai környezetben szocializálódott újságíró érzett volna. Egyelőre ez a dilemma azonban megválaszolatlan.Visszatérve a Filatov gondolataival foglalkozó beszámolókra: a legelső Telex-cikk szerzője, Bakró-Nagy Ferenc nem kifogásolta Filatov egyetlen gondolatát sem. Nemúgy a 24.hu, ami az erről szóló szerző nélküli cikkében tett egy állásfoglalást az ügy kapcsán: „Részben érteni véljük a polgármester indulatait, mindazonáltal az »Urálon túlról való átmászástól« s még néhány egyéb primitív futamtól kifordul az ember gálája, már ha a politikusoktól kicsit is többet vár, mint a legkültelkibb kocsmák törzsközönségétől.” Ezen a ponton érdemes megjegyezni azt is, hogy a hírek ilyen szintű véleményezése a 24.hu-tól nem megszokott. Az viszont megszokott, hogy a 444.hu olyan címet ad cikkeinek, melyből erősen sejthető a cikkíró véleménye az adott témáról. Nincs is ezzel baj, pláne ha a szerző nemcsak sejteti, hanem elénk is tárja véleményét a nagyvilág dolgairól. Ám sajnos ahogy lenni szokott, a 444.hu a Borisz Filatov megszólalás kapcsán is csak egy apró sejtetést engedett meg magának. Boros Juli az ügyről írott cikkének címében a következő áll: „Dnyipro polgármestere hosszan és szenvedélyesen küldte el a francba a „ribancpofa” Orbánt és a kormányát”. A ’’hosszan’’ módhatározóval nem lehet vitatkozni – bár relatív, hogy mi a hosszú – de a ’’szenvedélyesen’’ szóval már azt sejteti a szerző, hogy valamelyest egyetért Filatov – nevezzük úgy – gondolataival. A gondolatokkal egyet nem értő újságíró valószínűleg teljesen más kifejezést használt volna. Sajnos, mivel a cikk csak az esemény szikár összefoglalását tartalmazza, be kell érnünk az apró sejtetéssel. A megszólalásról szóló Index-cikkben semmilyen nyomát nem fedezzük fel annak, hogy mi a cikk szerzőjének a véleménye az ügyről. Ami hozzáadott érték volt a részükről, az a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtófőosztályának megkeresése, de mivel mindezidáig sem válaszoltak, így újat nem tudtunk meg. A Mandiner a Filatov megszólalást bemutató cikkében nem az Orbán Viktorra tett dehonesztáló megjegyzéseket emelte ki, hanem a magyarokból valószínűleg nem elemi jóérzést kiváltó gondolatot („Kifelé az ernyő alól, és három nap múlva elintézünk titeket”). Ezen kívül ők is csak a megszólalást emelték ki. Érdekes jelenségnek lehettünk szemtanúi az Origo vizsgálata közben, ugyanis Filatov kirohanásáról be sem számoltak, kizárólag az Alapjogokért Központ főigazgatójának reakcióját szemlézték. A szemléző szóló cikkben fel sem elevenítik Borisz Filatov mondatait, mindössze utalgatnak rá azzal, hogy „ingerülten bírálta a magyarokat”, valamint hogy a „minősíthetetlen nyilatkozatra” reagált Szánthó Miklós. A cikk címében Szánthó Miklóstól pedig azt emelik ki, hogy „Az ukrán anyák igazi barátját Orbán Viktornak hívják”. A Magyar Nemzet is hasonló megoldáshoz folyamodott. Ők se szemlézték a megszólalást, leginkább Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár abbéli releváns megállapítását közvetítették, miszerint „a Vörös Hadsereg legerősebb egységeit ukrán katonák alkották, akik részt vettek az 1956-os forradalom leverésében”. Míg a Magyar Nemzet nem idézte fel az előzményeket, érzékletes, hogy a 444.hu a Nagy János reakcióját bemutató cikkében úgy utal Filatov szavaira, hogy Nagy „a főnökét ribancpofának nevező dnyiprói polgármesternek, Borisz Filatovnak üzent”.