Bár az elmúlt években leginkább a magyar médiahelyzet kapcsán zajlanak viták az Európai Unióban, egy nemrégiben megjelent jelentés szerint hazánkban sokkal jobb újságírónak lenni, mint például Németországban vagy Franciaországban. Az Európai Bizottság által finanszírozott beszámoló szerint ezekben az országokban ugyanis komoly fizikai fenyegetésnek vannak kitéve a médiamunkások, ráadásul a sajtószabadságot is többször korlátozzák, mint Magyarországon.
A 2022-es évre vonatkozóan is elkészült a Media Freedom Rapid Response (MFRR) jelentése, amely az Európai Unió tagállamaiban, valamint a tagjelölt országokban előforduló, a sajtó- és médiaszabadság megsértésére irányuló eseteket gyűjti össze. A jelentést, amelyet a European Centre for Press and Media Freedom (ECPMF) nevű civilszervezet készített, az Európai Bizottság finanszírozta, megállapításairól mégsem számoltak be széles körben hazánkban. Mi azért most megtesszük.
A friss jelentésükben Magyarország kapcsán összesen 11 olyan esetet regisztráltak, amely a szervezet szerint sértette valamilyen módon a sajtószabadságot. Ezek közé sorolják például azt, hogy a magyar adóhatóság költségvetési csalás gyanúja miatt vizsgálatot indított Varga Zoltánnal, a Central Médiacsoport tulajdonosával szemben, de azt is, hogy a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elsőre nem újította meg a Tilos Rádió frekvenciaengedélyét (egy új eljárás keretében aztán megkapta). Szintén ilyen sajtószabadság elleni esetként könyvelte el a jelentés, hogy több orgánum képviselőjét sem engedték be Orbán Viktor év végi sajtótájékoztatójára, ahol egyébként számos nemzetközi és hazai sajtótermék munkatársa kérdezhetett a magyar miniszterelnöktől.
A beszámoló ugyanakkor megállapítja, hogy fizikai fenyegetésnek viszonylag ritkán vannak kitéve a magyar médiamunkások. Mindössze két olyan esetről számolnak be hazánk kapcsán, amikor fizikai atrocitás ért újságírókat. Az egyik eset még tavaly nyáron történt, amikor a Formula-1 Magyar Nagydíján egy biztonsági őr megpofozott egy brit fotóriportert a Hungaroringen. Az ügyben egyébként rendőrségi vizsgálat is indult. A másik ilyen fizikai támadás a Hír TV egyik munkatársát, Móna Márkot érte, akit egy demonstráló lökött le egy emelvényről, miközben a riporter egy októberi tanártüntetésről jelentkezett be éppen élő adásban.
Bár nem érte fizikai bántalmazás, de újságírók elleni fenyegetésként értékelte a jelentés, hogy a Vadhajtások nevű oldalon arról írtak, hogy a 444.hu munkatársait könnyen agyonverhetik.
Nyugaton a helyzet rosszabb
A beszámoló Nyugat-Európáról ugyanakkor lesújtó képet fest: Németországban 87, míg Franciaországban 51 olyan esetet regisztráltak, amikor valamilyen módon sérült a sajtó- és médiaszabadság.
Németországban számtalan alkalommal ért fizikai erőszak újságírókat munkavégzés közben. Hol a rendőrség, hol pedig egyes tüntetések résztvevői bántalmazták a sajtó munkatársait, de volt olyan eset is, amikor követ dobtak rájuk, vagy éppen fegyverrel támadtak rá egy rádió irodaházára.
Németország esetében ráadásul rendszeres az újságírók fenyegetése, zaklatása is a jelentés szerint.
Franciaországban szintén elterjedt az újságírók elleni fizikai és verbális erőszak, fenyegetés. Ráadásul itt is volt fegyveres támadás a sajtó ellen, egy alkalommal például a francia közszolgálati televízió székházára nyitottak tüzet ismeretlenek a tavalyi évben.
A jelentésben továbbá olyan esetet is regisztráltak, amikor rendőrök távolítottak el újságírókat Emmanuel Macron egy kampányeseményéről, mert korábban az elnök kampánycsapata megtagadta az akkreditációjukat, mégis megpróbáltak tudósítani a rendezvényről.
A European Centre for Press and Media Freedom (ECPMF) által készített európai jelentésből tehát kiolvasható, hogy Németországban és Franciaországban sokkal több alkalommal éri támadás a sajtószabadságot, mint Magyarországon, mégis leginkább hazánkkal kapcsolatban zajlanak éles viták a nemzetközi porondon a médiahelyzet kapcsán.
Ráadásul a tavalyi adatok alapján Magyarország jobban szerepelt a szomszédos Szlovéniánál (12 eset) vagy Horvátországnál (14 eset) is, de még Hollandia (15 eset), Belgium (18 eset), Lengyelország (21 eset), Görögország (42 eset) és Olaszország (45 eset) esetében is több problémás ügyet tártak fel a jelentéstevők, mint nálunk.
