A frissen átadott közterület csatatérre emlékeztet a közbeszédben. A kormányközelinek és az ellenzékinek tartott sajtóban is találunk kritikákat a tér felújításával kapcsolatban, miközben a közösségi média szereplői sem hagyták szó nélkül a főváros által büszkén átadott új Balha Lujza teret. Elemzésünkben megvizsgáltuk a politikusok, a sajtóorgánumok, a szakértők és „influencerek” hozzászólásait, hogy tisztább képet tudjunk mutatni a folyamatokról egy héttel az átadás után.

A Blaha Lujza tér átadását követő hétben azt vizsgáltuk, hogy miképpen tálalja a Telex, a HVG, a mandiner és a Magyar Nemzet Karácsony Gergely „szuperzöld” teljesítményét, valamint kitértünk arra is, hogy milyen ügyek előzték meg a nagy átadást és mi mozgatta meg leginkább a közvéleményt az új Blaha kapcsán.

A Blaha Lujza tér felújításának „történelme”

Tarlós István, Budapest korábbi főpolgármestere 2018. március végén jelentette be, hogy megújul Budapest egyik legfontosabb közlekedési és kereskedelmi központja, a Blaha Lujza tér. A tervek között szerepelt, hogy megszüntetik a szervízutat, a parkolót, felújítják az aluljárót, és növelik a zöldterületet. Szintén ekkor jelentette be Kocsis Máté – aki ebben az időszakban még Józsefváros polgármestere volt –, hogy a tér felújításával egyidőben a Corvin Áruház pléhborítását lebontják és az eredeti homlokzatot helyreállítják. A teljes rekonstrukció Tarlós bejelentése szerint 2019. végére fejeződött volna be. A kormányzati támogatás és az elkészült tervek ellenére sem kezdődtek meg a munkálatok a téren, a 2019-es önkormányzati választásokon pedig Tarlós István vesztett és helyét az ellenzéki Karácsony Gergely vette át. Az új főpolgármester nem fogadta el az eredeti terveket és „racionalizálás” címszóval átalakította a terveket, melyeknek szerződését 2021. júniusában írták alá. Végül az 55 év után megújult a Blaha Lujza tér és 2022. december 10-én átadták a nagyközönség számára.

Nehéz pozitívan beszélni  az egyébként pozitív eseményről

A sajtóorgánumok vizsgálatából kiderül, hogy pártállástól, ideológiától függetlenül mindenki szükségét érezte a Blaha Lujza tér felújításának, ennek ellenére nehéz olyan cikket kiemelni, amely boldogan számol be a  helyszín átadásáról.

„Láng Zsolt, a Közép-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos érdekesnek, ugyanakkor örvendetesnek nevezte, hogy olyanokkal áll egy színpadon, akikkel nem szokott. Megjegyezte: nem tudja, mikor lesz még ilyen alkalom. Azt mondta, hogy évtizedek óta áldatlan állapotok uralkodtak a téren, tartoztak a felújítással” – írta az átadó ünnepségről szóló beszámolójában a 24.hu, amelyből kiderül, hogy Karácsony Gergely is úgy látja, hogy komoly adósságot törlesztett a város a rekonstrukcióval.

Nem csak a kormánypárti és az ellenzéki politikusok érezték szükségességét a felújításnak, de a kormánypártinak és az ellenzékinek tartott sajtó munkatársa is.

„Valljuk be, a Blaha Lujza tér nem feltétlenül volt a város szívcsakrája” – szögezte le (gúnyos) cikke elején Veczán Zoltán a Mandiner hasábjain, ahogy nem sok jóval emlékezett meg a régi térről a Telex munkatársa, Molnár Réka sem:

„Budapesten minden út kicsit a Blahára vezet, de szívünk mélyén mindannyian reméljük, hogy annál is gyorsabban vezet el onnan.”

Ekkora egyetértés mellett, arra számítanánk, hogy öröméneket zeng majd a magyar sajtó az elkészült térről. A valóságban azonban teljesen más irányba ment el a kommunikáció, az összes pozitívumot bemutatja a főtájépítész, Bardóczi Sándor Facebook-posztja, amely röviden arról szól, hogy a két legfontosabb szempont a felújítás tényleges megvalósítása, a fák megóvása és újak betelepítése volt, ezek pedig egyaránt sikerültek. Ehhez még talán hozzá lehet fűzni azt a bónuszt, hogy az 1965-ben „érdekes” körülmények között lebontott Nemzeti Színházra rejtett utalásokkal emlékezik meg az új tér.

Mik a negatívumok?

A kritikákat három fő kérdéskör mellett lehet összeszedni:

1. Városépítészeti kérdéskör – azaz mi van ténylegesen a téren és mi nincs
2. Kivitelezési kérdéskör – azaz mennyibe került és mennyi idő alatt lett kész a tér
3. Budigate – Nagy Iványi László után szabadon

Egy átadott tér kapcsán logikusnak tűnik arról beszélni, mi is került a térre, így nem véletlen, hogy sok szó esett erről minden portálon. A kormányközelinek tarott portáloknál elsősorban Karácsony kijelentését kritizálták, miszerint „szuperzöld” teret hoztak létre, csak azért nem látszik ez, mert télen nincs lombja a fának. A kritikusok szerint a térkő az úr az új Blahán, zöld felületet pedig csak nyomokban találhatunk. Az összkép valóban nem fest túl „zölden”, de a statisztikailag azért mégiscsak történt némi előrelépés. Bardóczi Sándor főtájépítész a közösségi oldalán osztotta meg a legfontosabb adatokat a tér kapcsán: „300 négyzetméter zöldfelület helyett 1000 négyzetméter kiemelt ágyás több ezer cserjével, évelővel; 25 fa helyett 89 fa, 9 db megtartott; 53–73 éves, ma is árnyékot adó fa…”.

Természetesen van, aki ezt máshogy látja, Felföldi Zoltán a Magyar Nemzeten egyenesen „greenwashing-nak” nevezi a felújítást: „ez a felújítás nem más, mint a globális multivilágból jól ismert „greenwashing”, amikor súlyosan környezetszennyező cégek agresszív zöldkommunikációval és néhány fa elültetésével egyfajta fügefalevélként próbálják elfedni környezetromboló tevékenységüket az avatatlan közönség szeme elől”.

A másik nagy kritika Karácsony Gergellyel szemben, hogy a korábbi városvezetés több funkcióval látta volna el a Blaha Lujza teret, aminek egyik sarokpontja a metróhoz vezető lift kérdése.

A következő az előző városvezetés eredeti terveihez is kapcsolódó kérdéskör a kivitelezés idejére és költségeire vonatkoznak. Az új Blaha 3,68 milliárd forintba került, amelyből 2,68-at a főváros, 1-et pedig az állam biztosított. A kritika lényege, hogy nem csupán sok az a közel 4 milliárd, amelybe a szinte csak térkövezésből álló felújítás került, de ez az összeg 400 millióval több annál, amennyiért Tarlósék tervezték az ambíciózusabb felújítást. A kormánypártinak tartott portálok igyekeznek felnagyítani ennek az összegnek a súlyát, de ennél jóval komolyabb drágulásokra is volt már példa a magyar beruházások történelmében a jelenleginél jóval alacsonyabb infláció és jóval alacsonyabb építőipar termelői árak mellett. (2021. II. negyedévében, amikor a beruházás megkezdődött még csak 9,3 százalékos volt a drágulás az építőiparban az előző év azonos időszakához képest, míg 2022. III. negyedévére már 26,2 százalékon állt ez a mutató.) Azonban fontos ismét megjegyezni, hogy a Tarlós-féle terv nem csak a térre, hanem annak közvetlen környezetére is kiterjedt volna, azonban Karácsony ezt pont a költségek racionalizálása miatt vetette el. A másik sarkalatos pont az átadás időpontja, mivel a Tarlós-féle tervek szerint már 2021. decemberében át kellett volna adni a teret. Természetesen már az építkezés megkezdésekor lehetett tudni, hogy a projekt másfél évig fog tartani, de a BKK szeptemberben a közösségi média felületein szeptemberben már azt kommunikálta, hogy „még az ősszel elkészül a Blaha Lujza tér felújítása”.

A harmadik kérdéskör, amelyet cikkében Nagy Iványi László csak „budigate-nek” emleget a köztéri illemhely kérdése. A budigate első felvonását az jelentette, hogy az átadás másnapján a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióját vezető Wintermantel Zsolt azt nyilatkozta az Origónak, hogy a tervekből teljesen kimaradtak a nyilvános mosdók. Válaszul a főpolgármester kiment a térre és büszkén szelfizett a térre kihelyezett illemhely előtt. Ez az ügy már átütötte a kormányközeli influenszerek ingerküszöbét is. Az átadás után Bohár Dániel látogatta meg a kihelyezett mosdót, majd meglepődött azon, hogy az még nincs üzembe helyezve, annak ellenére, hogy a korábban említett bejegyzésében a főpolgármester jelezte, hogy még várni kell arra, hogy az illemhely megkezdje működését. Meglepő módon a Telex sem ment el szó nélkül a köztéri WC mellett és hosszasan vizsgálták, hogy miért nem ingyenes a Blaha Lujza tér új közvécéje, hiszen így a „hajléktalanok és a szegények továbbra is az utcán fogják elvégezni a dolgukat”, és a „fővárosnak amúgy a fizetős vécék is veszteségesek, akkor meg miért nincs ingyen”. Eközben beszállt a budigate-be a Fókuszcsoport is, akik a JÓLVANEZÍGY című műsorukban látogattak el a Blahára, hogy szemügyre vegyék az új teret és a WC-t.

Összességében tehát azt látjuk, hogy kétségtelenül szükséges volt a tér felújítása, azonban annak kivitelezése még az ellenzéki szereplők szerint is hagy maga után kivetnivalót. Azonban másfél évvel az önkormányzati választások előtt minden nagy méretű beruházás átadása javítja Karácsony Gergely helyzetét, így előre borítékolható volt, hogy a kormányközelinek tartott portálok és médiaszereplők fogást próbálnak majd találni az új Blahán, amire a főpolgármester „szuperzöld” kommunikációja adott is lehetőséget. Végül a budigate mozgatta meg leginkább a a véleményformálókat, ami nem rengette meg Karácsony pozícióját, különösen akkor, ha hozzávesszük a jelenlegi helyzethez a Lánchíd részleges átadását is, ami újabb jópontot jelenthet a főpolgármesternek.