Sajtóetikai szabályokat sérthet a Telex cikke

A Telex olyan külföldről kreált adatokkal próbálja sugallni, hogy a kormányzati média hatására lettek oroszpártiak a magyarok, amely kutatás módszertana nem ismert; a kutatást végző intézet honlapja csak oroszul érhető el teljes mértékben. Miután kérdéseket küldtünk a Telexnek, lecserélték a cikk címét. Az érintett cikk sajtóetikai és szakmai aggályokat vet fel.

A Telex szeptember 21-én megjelentetett egy cikket, amelynek  címe erősen clickbait: “Működik a propaganda: a magyar internetezők fele mérsékelten oroszpárti”. Propagandát említ, amelyet az olvasó rögtön a kormányzattal, fidesszel valamint a jobboldali, kormánypártnak tartott médiával azonosít. A cikk további részében a propagandáról semmilyen szó nem esik. A szerző nem bizonyítja azon állítását, hogy a felmérésben szereplő válaszadók attitűdjére egyáltalán a média volt hatással. De nézzük meg először a hivatkozott kutatást!

A kutatás nincs rendesen hivatkozva, és az interneten nem is elérhető. Tehát a Telex egy olyan kutatást használ fel részlegesen annak az állításnak a bizonyítására, hogy a “propaganda” miatt oroszpártiak a magyar internetezők, amely kutatást és annak módszertanát nem mutatja be. Sőt, nem is elérhető! Legalábbis mi kisebb kutatás sem találtuk meg, ezért elkértük a Telextől, akik cikkünk megírásáig nem adták ki. 

A kutatás hivatkozott része (néhány grafikon) is önmagában már felvett komoly módszertani aggályokat. A Telex, amikor egy ilyen kutatást hivatkozik be kellene mutassa a módszertant, valamint transzparensen kellene eljárjon: ha ki is ragad egyes részeket a kutatásból, pontosan meg kellene jelölje a teljes kutatást és azt, hogy miért csak az adott részeket emelte ki.

Amit látunk, annak alapján a módszer erősen megkérdőjelezhető: 6 állítás, és 1000 fős minta alapján kijelentik, hogy a magyar internetezők 85 százaléka oroszpárti. Szerintük a propaganda miatt. Azt nem említik, milyen propagandára gondoltak.

A Telex újságírója, Aradi Hanga Zsófia “Működik a propaganda: a magyar internetezők közel fele mérsékelten oroszpárti” címen cikkét a portálon. A cikk szerint “a magyar internetfelhasználók csaknem fele (46 %) mérsékelten, további egyharmada (31%) viszont erősen oroszpártinak tekinthető”, 8 százalékuk pedig teljesen oroszpárti  egy FPEE kutatás szerint. (A kutatás adatfelvétele egyébiránt június 28. és július 7. között zajlott ezer fő részvételével, online kérdőív segítségével).  

Nem sokkal a cikk megjelenése után az RTL, és a Magyar Narancs is átvette a narratívát, de mindkét hírportál a Telexet említi forrásként, miközben a Telex a Free Press Eastern Europe kutatására hivatkozik: “ a  kutatás a Free Press Eastern Europe (FPEE) nevű, prágai székhelyű szervezet felkérésére a hat közép-európai országban (Bulgária, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Magyarország) vizsgálta az ukrajnai háborúval kapcsolatos véleményeket.”

A hivatkozott kutatást azonban sehol sem találtuk sem az FPEE oldalán, sem máshol az interneten. Az FPEE oldalán a legfrissebb bejegyzés egy január 31-ei álláshirdetés. A munkánkat az sem segítette, hogy a Telex nem ágyazta be a cikkbe a kutatás elérhetőségét. A Telexet természetesen megkerestük azzal a kéréssel, hogy juttassa el hozzánk is a szóban forgó kutatást, a cikk írásáig azonban nem kaptunk választ (amint megkapjuk, frissítjük cikkünket). Az FPEE honlapján egyébként kevés működő linket lehet találni, az egyik kattintható felület egy prágai médiaiskola orosz nyelvű oldalára vezetett. Ezen a felületen sem találtuk meg a kérdéses elemzést, viszont az iskola oktatói között felbukkant két magyar név, Vajda Éva és Sipos Zoltán. Sipos megkeresésünkre elmondta, hogy a közelmúltban külsős trénerként működött közre a Prague School-lal, ez az együttműködés pedig a jövőben is folytatódni fog, azonban az oktatási tevékenységen kívül semmilyen rálátása nincsen az FPEE egyéb projektjeire, így nem tud segíteni a kérdéses kutatással kapcsolatban.

A cikk címében az szerepel, hogy “működik a propaganda”, azonban a cikk további részében szó sincs arról, hogy a kutatás kimutatta volna, hogy valamilyen propaganda lett volna hatással az eredményekre, a kutatás a propaganda szerepével nem foglalkozik. Arra sem tér ki a cikk, hogy miféle propagandára gondolt a címadó, orosz propagandára, vagy a magyar kormány propagandára? Azt feltételezzük, hogy a címadó a magyar kormánypropagandának tulajdonítja az eredményeket, azonban ez azért nehezen védhető álláspont, mert a kormánypártok a nyilvános kommunikációban rendre a békét szorgalmazzák, empátiával viszonyulva az ukrán lakosság szenvedéseihez, de még a kormánypártinak mondható sajtótermékek is tényszerűen közlik az ukrán álláspontot, és nem gyártanak propagandisztikus anyagokat. Pár példa az említett kategóriákra: Novák Katalin: A béke legyen az elsődleges célMagyarország határozottan elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, amely hatalmas emberi szenvedést és pusztítást okozva romba döntötte Európa békéjét és súlyos kihatással van a világ rendjére” (Mandiner), Orbán Viktor: Számunkra a magyar emberek biztonsága a legfontosabb – Oroszország ma reggel megtámadta Ukrajnát katonai erővel, ezért a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs ülést tartott.” (Origo), Zelenszkij: Ukrajna addig harcol, míg vissza nem szerzi elfoglalt területeit (Hirado.hu), Kijev: Az ukrán erők ötven kilométerre vannak az orosz határtól: “Elemzők szerint Ukrajna több területet szabadított fel öt nap alatt, mint amennyit Oroszország április óta elfoglalt.” (Magyar Nemzet). Ez csak pár példa, rengeteg ilyen jellegű cikk található az interneten. Felmerülhet, hogy akkor az orosz propagandára gondolhatott a címadó, azonban az nem lehet mérvadó, hiszen magyar nyelven nem intézményesült, csak pár eltévelyedett, partizánharcosként működő oldal közvetít direkt orosz propagandát. 

A cikk szerint a kutatásban szerepel Lengyelország, és más közép-európai államok is, mint például Bulgária, Csehország, Lengyelország, Románia és Szlovákia. A Telex azonban ezen államok adatait nem részletezi, így nem tudjuk a kapott adatokat kontextusba helyezni, de nyilván minden államban sajátos geopolitikai helyzet és érdekrendszer van, emiatt a háború megítélése más és más lehet. Viszont az, hogy a magyarok az EU-s szankciókat hibásnak vélik, még nem jelent egyértelmű oroszpártiságot, nyilván nagy szerepet játszanak pragmatikus megfontolások is, valószínűleg inkább van szó “olcsó energia”-pártiságról, mint oroszpártiságról.  Nem mellesleg a cikk és az elemzés nem mutatja meg, hogy mennyiben változott az emberek viszonya Oroszországhoz a háború miatt, és nem bocsátkozik konkrétumokba azt illetően, hogy milyen propagandaelemek milyen változásokat hoztak a magyarok hozzáállásában

Mivel a kutatás nem elérhető, így a kérdéssort sem ismerjük, ami alapján “ítéletként” az jutott nekünk, magyaroknak, hogy oroszpártiak vagyunk. A cikkben két diagram található (forrásként a Free Press Eastern Europe van feltüntetve). A legelső rögtön az  eredményt hirdeti, azaz hogy csak 15 százalékban vagyunk ukránpártiak. A második diagram részletezi a kapott eredményt. 

A Telex cikk első diagramja
A Telex cikk második diagramja

A diagramon szerepel 6 állítás, amiről azt feltételezhetjük, hogy ezekről kérhették a kérdéssort kitöltők véleményét, akik 4 fokú skálán jelezték egyetértésüket, vagy egyet nem értésüket. Az állítások a következők: 

1. Ukrajnának meg kellene adnia magát Oroszországnak.

2. Oroszország azért támadta meg Ukrajnát, hogy eltávolítsa az Ukrajnában hatalmon lévő nácikat. 

3. Oroszország azért támadta meg Ukrajnát, hogy elterelje az oroszok figyelmét a belső politikai és gazdaság problémákról. 

4. Oroszország azért támadta meg Ukrajnát, hogy helyreállítsa az orosz birodalmat.

5. Oroszország azért támadta meg Ukrajnát, hogy védje az ukrajnai orosz kisebbség jogait. 

6. Oroszországhoz kellene tartozniuk Ukrajna azon területeinek ahol az orosz lakosság száma meghaladja az ukrán lakosságot.

A kérdések tehát nem arra vonatkoznak, hogy ki ukrán-, vagy oroszpárti, hanem meghatározott állításokkal kapcsolatos véleményekre és feltételezésekre. Persze ezek a vélemények többnyire egy-egy kérdéssel kapcsolatos álláspontot jelentenek, a közzétett adatok alapján arra kell következtetnünk, hogy ezek alapján jelentik ki, hogy valaki ukrán-, vagy orosz párti. A diagram alapján arra következtethetünk, hogy a 3. állítás inkább ukránpárti véleménynek számít, holott ebben a kontextusban erősen vitatható, hogy feltétlenül ukránpárti álláspontot jelent.

Fontos megemlítenünk, hogy nem ez az első kutatás, amely felméri a magyarok „oroszpártiságát”. 2018-ban a Medián közvélemény-kutató készített egy kutatást, amelyről a 444.hu számolt be. A felmérésben résztvevőknek egy 100 pontos skálán kellett értékelniük az egyes nagyhatalmakról (Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Egyesült Államok, Kína, Oroszország) alkotott véleményüket. Oroszország a 100-ból megszerezhető 48 pontjával a nagyhatalmak közül az egyetlen, amelyik a közepesnél (50 pont) valamivel rosszabb értékelést kapott. 

A Medián kutatás eredménye

A felmérés egy másik kérdésében pedig a résztvevőknek azt kellett megválaszolni, hogy inkább az Egyesült Államokkal, vagy inkább Oroszországgal tartson Magyarország szorosabb kapcsolatot. Ebből kiderült, hogy a teljes népesség mindösszesen 33 százaléka választotta Moszkvát, ez alapján pedig nehéz elfogadni, hogy reális az, hogy az ukrán-orosz konfliktusban a magyarok 85 százaléka Oroszországot támogatná. Ezek a kérdések nyilván sokkal alkalmasabbak az “oroszpártiság” mérésére, mint az a néhány, amit a Free Press Eastern Europe kérdőívéből megismerhettünk. Ráadásul a cikk a propagandára hivatkozik (továbbra is feltételezzük, hogy a magyar kormány kommunikációjára gondolnak), pedig pont a kormányközeli megszólalók (például Kövér László az Infórádióban) fejtegették azt, hogy szerintük amerikai-orosz konfliktusról van szó. Mindenképpen megérni felmérni, hogy a két nagyhatalom támogatása miként áll jelenleg, nehéz elképzelni, hogy 85:15 arányú orosz támogatottság jönne ki. A 85 százalék egyébként azt jelentené, hogy nem csak kormánypárti szavazók, hanem az ellenzék szimpatizánsainak tekintélyes hányada is oroszbarát, hogy őket miként képes befolyásolni a kormányzati propaganda, mindenképpen elgondolkodtató felvetés.

A „propaganda” magyarokra gyakorolt ördögi hatalmáról szemléletes képet fest le egy másik, már 2022-es kutatás, ami az uniós tagság kérdése kapcsán mérte fel az emberek véleményét.  A Policy Solutions felmérése szerint a markánsan „Brüsszel-ellenes” kormányzati hangvétel ellenére is a magyar lakosság 48 százaléka EU-párti, míg ezzel szemben csak a magyarok 12 százaléka mondható euroszkeptikusnak.

A megkeresésünkre a Telex nem válaszolt, azonban két nappal a cikk megjelenése után, szeptember 23-án frissítették anyagukat. Az írás új címe “A Kantar felmérése szerint a magyar internetezők közel fele mérsékelten oroszpárti lehet” lett és leírják, hogy a felmérést nem az FPEE készítette, hanem az FPEE megbízására a Kantar nemzetközi kutatócég. Miközben még nem lehetett tudni a kutatás eredetét sem, a hírhedt Csehszlovák Kém már a Twitteren riogat az eredményekkel, bár a számok összeadásával kapcsolatban vannak hiányosságok.

Az oldal mögött álló Bőtös Botond cikkei miatt korábban már mi is pert nyertünk az Átlátszóval szemben, valamint portrét is készítettünk róla.

Sajnos nem ez az első eset, hogy a Telex ilyen sajtóetikai hibákat vét. Korábban mi robbantottuk a hírt, hogy a választásokat megelőzően a Telex erdélyi szavazatégetéséről szóló cikke körül több gyanús elem is található.

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin