A csúcsra felért miniszterelnöktől a tanító Röfiig – a média nem tartóztatta magát a sarkos állításoktól Orbán Viktor dallasi beszéde kapcsán

Bizonyára már Magyarországon is sokan ismerik a CPAC (Conservative Political Action Conference) konferenciát, ugyanis májusban az első Európában rendezett CPAC-nek Magyarország adott otthont. Most, augusztus elején Dallasban rendezték meg az amerikai konzervatív közösség egyik legnagyobb eseményét, melyen rendszerint a nemzetközi jobboldal befolyásos véleményformálói osztják meg gondolataikat a világról. A legújabb konferencia a hazai nyilvánosságban azért kapott a szokottnál (azaz lényegében a semminél) jóval nagyobb sajtófigyelmet, mert Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor nyitóbeszédet mondott rajta.

Orbán Viktor beszédéről több hazai hírportál is adott összefoglalót. A Telexen megjelent zanza a miniszterelnök beszédét amerikai stílusú beszédnek titulálta, ami „tele volt laza, radikális kiszólásokkal”, és az összefoglaló szerint a gondolatok fő vezérfonala is amerikai volt. A 444.hu-n megjelent tudósításban azt olvashattuk, hogy Orbán Viktor célja az lehetett, hogy megismertesse saját magát és politikáját az amerikai konzervatív közönséggel, pár helyen pedig sikerült megkacagtatnia meg az egybegyűlteket. A Mandineren megjelent összefoglaló csak a miniszterelnök gondolatait írta le, további saját kommentárt nem fűztek hozzá az elmondottakhoz. A Kontra szerint pedig Orbán Viktor a dallasi beszédével a csúcsra ért.

Több reakció, értékelés és elemzés is megjelent a beszéddel és annak körülményeivel kapcsolatban. Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője szerint a beszéddel „összenőtt, ami mindig is összetartozott” – utalva a Fidesz és a Republikánus Párt kapcsolatára. Szerinte a miniszterelnök beszéde tetszett „annak a politikai oldalnak, ami a klímaváltozás tényét, az abortuszhoz való jogot és a szociális ellátórendszer létét önmagában támadja.” Természetesen Gyurcsány Ferenc sem maradhatott csendben a téma kapcsán. Az egykori kormányfő szerint a miniszterelnök ripacskodik, és színpadember lett. A félreértések elkerülése végett érdemes rögzíteni, hogy nem saját magára, hanem Orbán Viktorra gondolt.

A finoman fogalmazva is eltökélten Orbán-ellenes Bartus László (az Amerikai Népszava főszerkesztője, akitől pár éve az amerikai magyarok egyébként petícióban követelték a lap visszaadását, ugyanis szerintük Bartus gyanús körülmények között tette rá a kezét a lapra) élesen bírálta a miniszterelnököt és beszédét. Ezt jól jelképezi a cikk egyik megfogalmazása: a röfi Dallasban tanítja az amerikaiakat. Bartus kiemelte, hogy Orbán Viktor lealacsonyító, megalázó módon beszélt magyar nőkről, amikor a miniszterelnök (Bartus egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy az „idomtalan, férfiatlan elhízott disznó”) azt mondta „ha még nem nősek, azt javaslom, azonnal keressenek egy magyar feleséget.” Szerint Orbán ezzel kiárusította a magyar asszonyokat. Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi Három Királylány Mozgalom vezetője egészen más véleménnyel volt az eseményről. Ő – Bartussal ellentétben – azt a következtetést vonta le, hogy több ország kölcsönkérné tőlünk Orbán Viktort, és „irigylik, hogy nekik miért nincs ilyen miniszterelnökük”, mert a miniszterelnök jó stratéga, dörzsölt politikus, ügyes vezető és vannak elvei.

A beszéd körülményei kapcsán a magyar sajtóban végigfutott az a dilemma, hogy a beszéd ideje alatt a teremben most sokan voltak, vagy csak néhányan lézengtek. A kérdéskört valószínűleg A Csehszlovák kém néven blogoló Bőtös Botond (akiről nemrégiben portrét is készítettünk) nyitotta meg, amikor kiposztolta Facebookra, hogy egy amerikai kém kollégája személyesen is részt vett a dallasi „neonáci” rendezvényen és szített egy felvételt készített amelyen az látható, hogy „Orbán beszéde előtt 20 perccel a rendezvénytermet, nagy jóindulattal, jó, ha harmadházra töltötték meg az érdeklődők”. Más, hasonló képsorok is terjedni kezdtek az interneten ezzel kapcsolatban. A narratívát – miszerint Orbán beszéde alatt csak lézengtek az emberek – természetesen Hadházy Ákos, és Molnár Csaba DK-alelnök is tovább osztotta. A kormánypárti sajtó ezzel párhuzamosan pedig olyan felvételeket közölt (ezeket Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója osztotta meg közösségi oldalán), amiken az látszik, hogy a miniszterelnök beszéde alatt tömve vannak a padsorok nézőkkel. Bakró-Nagy Ferenc, a Telexen megjelent írásában jól rávilágított a jellemzően a média által generált ellentmondásokra: „ha Orbán beszédének félháza egy pohár lenne, akkor az ellenzék szerint üres lenne, a kormányoldal szerint viszont ki is csordulna.” A szerző megragadta lehetőséget, hogy felhívja a figyelmet egy általános médiatudatossági próbatételre: „Az orbánellenesek szinte azonnal a beszéd után kárörvendő posztokat osztottak meg, ami mellé azt írták, hogy Orbán egy szinte üres teremben tartott előadást, tulajdonképpen a falnak beszélt. Viszont ezekkel a képekkel azért akadtak gondok. Vagy nem Orbán beszéde alatt készültek, mint ez, ahol a színpadon hárman beszélgetnek, miközben mellétették Orbán fotóját.” Aztán összevetette a képeket azokkal a fotókkal, amit Gary Grumbach, az NBC News producerének twitterén találtak meg, s végül arra a következtetésre jutott a szerző, hogy „a nekünk kéne válaszolni, nagyjából egy gyenge félházat mondanánk.”

A magyar miniszterelnök CPAC-fellépése a nemzetközi médiában sem maradt visszhang nélkül. A Bloomberg hosszú véleménycikket szentelt Orbán beszédének, a szerző szerint a magyar miniszterelnököt melegen fogadta a közönség, amiben megfogalmazta a progresszívek, a bevándorlók és a média elleni harcát, a cikk tipikusan „Trump-beszédnek” tartotta Orbán gondolatait. A BBC-n megjelent cikkben azt írták, Orbán Viktor lelkes tapsviharban részesült a közönség részéről, és kiemelték azon gondolatát, hogy „egy keresztény politikus nem lehet rasszista”. A brit The Guardian azt írta: Orbán egy autokrata vezető, aki az amerikai konzervatívok előtt arra szólította fel az európai és amerikai keresztény nacionalistákat, hogy „egyesítsék erőiket”. A CNN hírportálja kiemelte, hogy Orbán Viktor megnyerte a rendezvényén közönségét azzal, hogy „a magyarországi nacionalista programja összhangban van az amerikai konzervatív mozgalom céljaival”, és szerintük Orbán nacionalista retorikája néhány csodálót szerzett neki az Egyesült Államok konzervatívjai körében”.

A beszéd keltette hullámok „üde” színfoltja volt Tucker Carlsonnak (a Fox News műsorvezetőjének) és Jon Stewartnak (a Fox News-zal ellentétes politikai nézetekkel bíró CNN műsorvezetőjének) a szóváltása, amelybe – habár csak érintőlegesen, de – Orbán Viktor is belekerült. A miniszterelnök beszédének napján szállt bele Carlson Stewartba (akivel régóta nem kedvelik egymást), amikor személyeskedő támadást indított ellene. Szerinte Stewart úgy néz ki, „mint egy fickó, aki a nyilvános könyvtár férfivécéjében lakik, és képzeletbeli rovarokat eszik a levegőből”, illetve „egy hajléktalan elmebeteg”, majd utalt arra, hogy nagyon alacsony: „Túl alacsony ahhoz, hogy randizzon. Mindig ilyen alacsony volt?” Erre reagált a Twitteren Stewart, megemlítve Orbán Viktort is: „Ma este szomorú vagyok. Tucker Carlson túl alacsonynak tart ahhoz, hogy randizzak… és mégis valahogy, csodával határos módon, elég magas maradtam ahhoz, hogy ne tudjam, milyen íze van Orbán Viktor seggének! Gulyás, Tucky? Úgy tűnik, mintha gulyás lenne.”

Jól látjuk tehát, hogy Orbán Viktor dallasi beszéde mind itthon, mind külföldön nemcsak a médiának adott témát, de politikusok a politikai influencerek figyelmét is felkeltette. Az persze most is élesen megmutatkozott, hogy jó részük minden fejleményt hajlamos régóta készen álló nem túl bonyolult narratívájára felfűzni, egyes szereplők pedig régóta húzódó konfliktusaik újabb fejezetének apropójául használják csak a történéseket.

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin