Az elmúlt időszakban magyar és külföldi hírportálokon egyaránt több olyan cikk jelent meg, mely a pszichedelikus szerek mentális betegségekre és alkoholizmusra gyakorolt pozitív hatásaira hívja fel a figyelmet, de említik ezeket a függőségek potenciális gyógymódjaként is.
„Kísérletben bizonyították, hogy a varázsgomba segíthet leszokni az alkoholról” – ezt a címet adta a Qubit. a cikknek, amelyben kifejtik, hogy egy amerikai egyetemen sikerült bizonyítani a pszilocibin jótékony hatását, bár a cikk végén kifejtik, hogy milyen precízen előkészített, orvosi körülmények között működik csak a szer. A Telex azonban a kutatásról készült beszámolójában csak egy mondatban emlékezik meg arról, hogy kevésbé ellenőrzött környezetben más hatást eredményezhet a kábítószer fogyasztása.
A cikk olvasása után a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) etikai bizottságánál érdeklődtünk, hogy a Telex által közzétett cikk, nem sérti-e a MÚOSZ etikai kódexének 2.4.3. pontját, miszerint „az újságírói etikába ütköző cselekedetnek minősül, ha a média munkatársa akár a közszolgálati, akár a kereskedelmi médiában a fogyasztókat, az olvasókat, a nézőket, vagy a hallgatókat bármely termék vagy szolgáltatás kelendőségének fokozása érdekében bármilyen módon megtéveszti – ez vonatkozik a hamis tájékoztatásra és a burkolt reklámra egyaránt”, hiszen a cikk azt a hamis üzenetet közvetíti, hogy pusztán a varázsgomba használatával van esély felgyógyulni az alkoholizmusból, így ösztönöz annak fogyasztására.
„A Magyar Újságírók Országos Szövetsége intézményes keretek között nem tervez válaszlépéseket az Ön által felvetett problémakörre. A jelzett anyagok egy kutatás eredményeit ismertetik – az ismertető a hivatkozott anyagok másolati tényközlése. A bejelentő etikai vétség megállapítását kéri, azon cikkek miatt, amelyek szerinte megtévesztőek, de állítása alátámasztására abból a feltételezésből indul ki, hogy a cikk elolvasása után az alkoholisták azt hihetik, hogy a gyógygomba őket is megszabadítja az alkoholfüggőségtől, de a laboratóriumi körülményekhez képest a valóság kiábrándító lehet. A kérdés, amit felvet, tipikusan tudományfilozófiai dilemma. Egyetlen szerkesztőség sem kötelezhető arra, hogy egy átvett anyaghoz kritikai megjegyzéseket fűzzön, vagy annak bírálatára külön szakértőt kérjen fel” – olvasható a MÚOSZ etikai bizottságának válaszában.
Bár a MÚOSZ érvelése helytálló, elkezdett minket foglalkoztatni a kérdés, hogy a magyar hírportálok (a Qubit., a 444.hu, a Telex, a Magyar Nemzet, Origo és a Mandiner) miként foglalkoznak a drogliberalizációval, a marihuána egészségügyi hatásaival, valamint említésre került-e ezeken a hírportálokon az, hogy a pszichoaktív szerek milyen szerepet tölthetnek be a gyógyászatban. A vizsgált időszak a 2021. január 1. és a 2022. szeptember 5. közötti volt.
Megállapítható, hogy a vizsgált kormánypártinak tartott hírportálok a kábítószer témáját elsődlegesen a bűnözéssel kötik össze. Az elemzett 354 cikk 74,3 százaléka a kábítószerek és a drogok témáját a bűnözés kontextusában tálalta, a cikkek hat százaléka a legalizálással, vagy liberalizációval kapcsolatosan mutatta be a témát, míg a cikkek négy százaléka ismeretterjesztő jellegű volt. A bűnözéssel összefüggésben megjelent cikkek közül pár példa: „Drogmaffiába keveredett a Fradi ellenfelének biztonsági főnöke” (Magyar Nemzet), „Gyermekpornót és drogot találtak egy szudáni nőnél Budapesten” (Mandiner), „200 kiló kokaint találtak egy afrikai polgármester szolgálati autójában” (Origo).
A kiemelkedő mennyiséget és arányt az okozza, hogy hogy az MTI szabadon felhasználható hírei között rendszeresen megtalálhatóak a rendőrség által megosztott közlemények, melyben beszámolnak az elfogott termesztőkről, dílerekről vagy éppen csempészekről, ezeket pedig átveszik a híroldalak. Ezek az írások kutatásunk szempontjából nem relevánsak, így ezeket kivettük a számításunkból, így a kormánypártinak tartott médiumokban 91 cikk maradt, melyeknél a következő arányokat figyeltük meg: a 73,6 százalékban negatívan jelenítik meg a kábítószereket, 19,8 százalékban ismeretterjesztő cikkekben találkozhatunk drogokkal, míg mindösszesen 6,6 százalékban írnak a tudatmódosító szerek pozitív hatásairól, vagy azok legalizálásának/liberalizációjának értékeiről.
A legalizálás/liberalizáció témakörén belül javarészt egyes országok intézkedéseiről számoltak be a hírportálok: „Ázsiában Thaiföldön legalizálták elsőként a marihuánát orvosi célra” (Magyar Nemzet), „Európa-szerte változást hozhat, ha a németek legalizálják a kannabiszt” (Mandiner). Ismeretterjesztő kategóriába soroltuk azokat a cikkeket, amik javarészt edukációs céllal íródtak: „A marihuána nem gyógyszer, inkább kapudrog – Haller József a Mandinernek” (Mandiner), „Életveszélyesek a szintetikus dizájnerdrogok” (Magyar Nemzet).
Érdemes pár példán keresztül bemutatni azt, hogy milyen az alapállás a kormánypártiként számontartott hírportálokon a drogokhoz. Egy holland újságíró marokkói, kábítószerkereskedelemben is érdekelt bűnbanda általi, nyílt utcán történő lelövése kapcsán számolt be arról a Magyar Nemzet, hogy a holland miniszterelnök szerint az eset „sokkoló és érthetetlen”. Azért figyelemreméltó ez a hír, mert Hollandiát a cikkben egyszerűen „drogállamként” nevezik meg, egyben összekötve a drogot a bűnözéssel: „az országban évtizedes probléma a drogbandák jelenléte és a szervezett bűnözés, aminek az újságíró is áldozatául esett.” Hollandia általános megítélése amúgy sem túl pozitív a kormánypárti sajtóban. Mint ahogy Soros Györgyé sem, őt is sikerült összekötni a drogokkal, egyik cikkében így fogalmaz a Magyar Nemzet: „Soros György amerikai tőzsdespekuláns az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tett bizonyos kábítószerek legalizálása érdekében, jelentős összegeket fordítva e célra. Pierre-Antoine Plaquevent francia politikai elemző és író könyvében megpróbálta megválaszolni, milyen érdekek állhatnak Sorosék törekvései mögött”. Egy másik cikk pedig arról számol be, hogy „Legalizálná a cannabist Ukrajna – Soros is feltűnik a háttérben”. És ha már Ukrajna, akkor a Mandiner szemlézte azt is, hogy az ukrán elnöknek, Zelenszkijnek az asztalára kokaint helyeztek abból a célból, hogy lejárassák őt. Szintén a Mandiner közölte Szíjjártó Péter azon gondolatait, miszerint „A droghasználat liberalizációja komoly veszélyt jelent az európai társadalmakra”
A „baloldalt” is összekapcsolták a „drogozással”, a Magyar Nemzet szerint „A baloldalon engednék a drogozást”, a cikk egy parlamenti vitáról szól, miszerint „Kanász-Nagy Máté érdemi nemzeti drogellenes stratégiát sürget, miközben a baloldal vezette fővárosnak sincs ilyen. A belügyminiszternek feltett kérdésre válaszoló Rétvári Bence leszögezte: egyes baloldali politikusok a droghasználat liberalizációját hirdetik, sőt egyikük szabad drogkereskedelemről beszél.” A Mandineren megjelent cikk szintén Rétvári gondolatait közli, melynek lényege, hogy „Ha a baloldalon múlna, már holnaptól szabad utat engednének a kábítószereknek. A baloldal aktuális miniszterelnök-jelöltje a napokban egy fiataloknak tartott kampányrendezvényen hirdette meg, hogy elkezdené a kábítószerek dekriminalizálását.”
A droghasználatot előszeretettel kötik össze a szabadossággal, például a „Szabadon lőhetik magukat a drogosok New Yorkban” címen a Magyar Nemzeten megjelent cikkben, melyet elrettentő képekkel is illusztráltak. A Mandineren pedig San Franciscot és Baltimore-t említik negatív példaként: „Egyre mélyebbre csúszik San Francisco: a balos kormány szerint nincs mit tenni a drogosok és a tolvajok ellen”, valamint „Bűnös város: Baltimore megpróbált liberálisan állni a bűnüldözéshez, nem jött be”. Egy másik írásukban pedig felhívják a figyelmet arra, hogy a brit Independent beszámolója szerint „az Egyesült Királyságban egyre több tanár számol be arról, hogy a komoly problémát jelentő drogkereskedelem olyan mértékben begyűrűzött a mindennapokba, hogy a tanított gyerekek közül többen már az órák közti szünetekben, az iskolaudvarokon is drogbárósat játszanak”. A droghasználattal kapcsolatban pedig igencsak elrettentő cikket közöl a Mandiner: „Barátjuk halálában mutatta meg a fiataloknak valódi arcát a drog.”
Az Origo vizsgálata során ehhez hasonló mintázatokat nem lehetett felfedezni, ott kizárólag csak száraz, bűnügyi hírekkel találkozunk, aminek a lényege az, hogy „valaki fogyasztott/birtokolt/árult kábítószert” és ezeknek a különféle variációi.
Összességében elmondható, hogy a kormánypárti sajtó hozzáállása a drogkérdésben mereven elutasító, a zéró tolerancia elvét hirdeti. (a kábítószereket a cikkek 73,6 százalékában negatív színben tünteti fel.) Ez egyébként egybevág a konzervatív politikai oldal általános véleményével, ahogy a széles magyar közvélemény is hagyományosan szigorú a drogok megítélésében. (Az átlagember külföldön is kevéssé liberális, ha kábítószerekről van szó, ezt számos kutatás mellett a popkulturális utalásokban is visszaköszön, elég csak, Mr. MacKey-nek, a South Park iskolapszichológusának drogprevenciós álláspontjára gondolnunk.
Az ellenzékinek tartott portálok elemzésénél már sokkal vegyesebb képet kaptunk. A vizsgált időszakban a három portál összesen 266 cikket írt a témában. Nem meglepő módon jelentős többségben itt is a bűnügyi témába sorolható cikkek voltak (60,9 százalék – 162 darab cikk). Ahogy a kormánypártinak tartott portáloknál, itt sem foglalkoztunk ezekkel a cikkekkel, így 104 cikk marad, amit vizsgálnunk kell.
Ismeretterjesztő kategóriába a megjelent anyagok a cikkek 45,2 százaléka sorolható (47 darab). Itt érdemes megvizsgálni a portálokat külön-külön is. A 444 kiemelkedik a többi portálhoz képest ebben a kategóriában 36 cikkel – a Qubit. 5, míg a Telex 6 olyan cikket írt, amit ide tudunk sorolni – azonban ez nem meglepő, hiszen a 444 felületén jelenik meg a Drogriporter blog, amely kifejezetten erre a témára szakosodott és aminek szerkesztőjéről, Sárosi Péterről már korrábban portrét is készítettünk. A 444 nagyon színes palettán dolgozik, amikor a drogokról való ismeretterjesztésről van szó, a drogkartellek háborújától, az „Így lehet megúszni 500 ezer ember halálát” című cikken át az „A pisztrángok is rá tudnak kapni a drogra, és nincsen ez így jól” című eszmefuttatásig, de találunk olyan írásokat, amelyben függők, vagy egykori függők mesélik el élményeiket.
Az ilyen beszámolók között találkozhatunk olyan cikkel, amely a drogfogyasztás negatív oldalát mutatja be. A „Szintetizátor” című írásban, egy olvasó mutatja be, hogy a kezdeti pozitív élmények után, hogyan alakult át negatívvá a kábítószerekkel való kapcsolata. Fontos azonban megjegyezni, hogy mindössze nyolc olyan írással találkozhatunk a három portálon, amely negatív színben tünteti fel a kábítószereket, ez az írások 7,7 százalékát teszi csak ki.
Ezzel szemben a drogliberalizáció mellett érvelő, illetve önmagában a kábítószerek pozitív hatásait taglaló cikkekből már jóval többet találunk. A cikkek 47,1 százaléka van ezen az állásponton, az arányt itt a 444 és a Qubit. húzza fel, az előbbinél a cikkek 50 százaléka, míg utóbbinál a cikkek 53 százaléka sorolható ebbe a kategóriába. A Telex csak 20 százalékban használ pozitív hangnemet – ugyanilyen arányban ír a kábítószerek negatív hatásairól is –, de mivel a másik két portálnál jóval kevesebbet foglalkozott a témával, az összesített arányt nem „rontja” nagy mértékben.
A pozitív hangvételű cikkek közül sok foglalkozik bizonyos drogok pozitív élettani hatásaival (mint például a cikkünk elején ismertetett „Kísérletben bizonyították, hogy a varázsgomba segíthet leszokni az alkoholról” című írás), de ezen írások többsége a drogliberalizáció pozitív hatásait fejtegeti, mint a „Kannabisz-legalizáció Uruguay-ban: az első évek tapasztalatai” című cikk. Ezekben példaként kiemelik, a gazdaságra gyakorolt jótékony hatásokat, mint az állami bevételek növekedése és a piac kifehérítése. Ide kapcsolódik az a felfogás is, amely szerint nem maguk a kábítószerek károsak, hanem a feketepiacon történő kereskedelem: ez rontja a szerek minőségét, és ez teszi a drogokat valóban veszélyessé. Ezt jól szemlélteti a „Nem a bika a mérgező, hanem a feketepiac” című vagy a „Senkinek nem kellene meghalnia az ecstasy-tól” című cikk. Az ilyen írásokat persze fel lehet fogni persze vitaindítóként is, hogy kialakuljon egy társadalmi diskurzus a kábítószerek alkalmazásáról, a legnagyobb probléma ezzel az, hogy csak egy oldalról mutatják be a kérdést. Azok a cikkek viszont, amelyek önmagában csak arról íródtak, hogy miért jó kábítószert fogyasztani, már sokkal súlyosabb etikai kérdéseket vetnek fel, és ezekből is találtunk szép számmal. „A heroin olyan, mint a szeretet” – című cikkben, egy kutatásra hivatkozva a szerző kifejti, hogy a heroin képes úgy stimulálni az agyunkat, ahogy az anyai szeretet is teszi. A cikkben kifejtik, hogy magányos emberek válnak a legkönnyebben heroinfüggővé, mivel nekik van leginkább szükségük, erre az imitált szeretetérzésre. Ezen felül számos olyan cikket találunk, ami a kábítószerek – elsősorban a marihuána – jótékony hatásairól és a használatát övező örömökről értekezik, ilyen például a „Miért szívok füvet?” című írás.
Az, hogy vannak olyan portálok, melyek ilyen pozitívan festik le a kábítószer használatot, elsősorban a fiatalabb generációra jelent veszélyt, ők nagyobb eséllyel akarnak ilyen típusú „új” dolgokat kipróbálni, ezért is érezzük fontosnak, hogy kiegyenlítődjön a kábítószerekről alkotott kép a médiában, illetve valós tudományos diskurzus alakulhasson ki a társadalomban a kábítószereket érintő kérdésekben.