Az arab–izraeli-konfliktus 2023. október 7-én lépett új szakaszába, amikor a palesztin Hamász vezetésével a Gázai övezetben működő iszlamista terrorszervezetek támadást indítottak Izrael ellen. A hazai hírportálokat elárasztották az ezzel kapcsolatos hírek, több hírportálon percről-percre tudósítások is megjelentek. Megvizsgáltuk a Telex, az Index és a HVG október 9. és október 15. közötti cikkeinek a percről-percre tudósításait.
A cikkeket minden esetben 3 nagy kategóriába soroltuk be: a palesztin félben szimpátiát keltő cikkek (1.), az izraeli félben szimpátiát keltő cikkek (2.), valamint a semleges cikkek (3.). Az 1. kategóriát két részre lehetett osztani: a palesztin felet pozitív színben feltüntető cikkekre (1.1.), valamint az izraeli felet negatív színben feltüntető cikkekre (1.2.). A 2. kategóriát is két részre tudtuk elkülöníteni: az izraeli felet pozitív (2.1.), a palesztin felet negatív színben feltüntető (2.2.) írásokra. A semleges cikkek kategóriájába jellemzően olyan cikkeket soroltunk, ami mindkét fél véleményét közli, vagy egy semleges állam közleményét idézi, vagy például a területen rekedt magyarok és más állampolgárok kimentéséről szólnak, vagy az izraeli belpolitikai helyzetről szól.
Az Index már a Hamász támadásának kezdete, vagyis október 7-e óta aktívan nyomon követi az izraeli történéseket, azonban percről-percre rovatot csak napokkal később, október 11-én nyitott a kiújult konfliktussal kapcsolatos hírek számára. A palesztin-izraeli ellentétről szóló, október 9. és 15. közötti cikkekről összességében elmondható, hogy ebben a közel egyhetes periódusban az Index 271 írást jelentetett meg a témáról. Ezeket kategorizálva kijelenthetjük, hogy közülük 100 cikk inkább semleges hangvételű volt, 117 ébreszthetett szimpátiát és együttérzést Izrael iránt, míg 54 híradás hozzájárulhatott a palesztin fél iránti rokonszenv és empátia elmélyítéséhez. Ebből következtetve nagyjából kétszer annyi olyan cikket publikáltak, amelyek Izraelt helyezték kedvezőbb fénybe a palesztin féllel szemben, viszont a 37 százaléknyi semleges írásból is jól kivehető az orgánum tényszerűségre való törekvése. Az október 9. és 15. közötti időszakban az első két-három nap cikkeit vizsgálva két főbb kategóriát lehetett elkülöníteni, mégpedig az Izraellel szimpatizáló és a semleges cikkek halmazát. Körülbelül a negyedik napon, vagyis október 12-én kezdett egyre árnyaltabbá válni az Index írásainak hangneme, ugyanis ekkortól már további három kategóriát is bevezethettünk a neutrális és az Izraelnek kedvezőbb cikkek mellett. Ettől a naptól számítva már olyan írásokat is olvashattunk a portálon, amelyek kifejezetten pozitív vagy negatív színben mutatták be a palesztin felet, miközben Izrael kapcsán is megjelent néhány olyan híradás, amelyek nem túl előnyös képet rajzoltak a terroristák ellen küzdő országról. Az Index cikkeit áttekintve nem mindig volt teljesen egyértelmű, hogy egy-egy írás melyik kategóriába sorolható be, mivel világosan látszik az a szándék, hogy pártatlanul tolmácsolják az újra fellángolt közel-keleti konfliktus drámai és tragikus eseményeit. További konklúzióként azt is megállapíthatjuk, hogy a sajtóban már maga a témaválasztás is nagymértékben orientálhatja az olvasókat az érintettek iránti szimpátia vagy éppen a negatív kép kialakításában. Az újságírók elsősorban azt veszik figyelembe, hogy milyen történések bírnak hírértékkel és kelthetik fel az olvasók érdeklődését, ezért azokról a fejleményekről számolnak be, melyek megfelelnek ezeknek a kritériumoknak. Semlegesebb hangvételű és tényszerű cikkek akkor keletkeznek, amikor az összes érintett fél álláspontját, helyzetét és veszteségeit nagyjából egyforma mértékben ismertetik, miközben a szerzők tartózkodnak az állásfoglalástól. Mindent egybevetve tehát kijelenthetjük, hogy a korábbi elemzésünkben vizsgált Telexhez viszonyítva az Index esetében inkább az Izrael iránt szimpátiát ébresztő cikkek kerültek enyhébb túlsúlyba, miközben írásaikban világosan tetten érhető a tényszerűség és a semlegesség melletti elkötelezettség is, ami arra enged következtetni, hogy a szóban forgó hírportál kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújt a palesztin-izraeli konfliktusról.
Összességében 173 semleges, 86 izraelbarát és 68 palesztinbarát cikket közölt a HVG a vizsgált időszakban. Ebből a számadatból kiolvasható, hogy a cikkek több, mint felében a portálnak sikerült semlegesnek maradnia, mivel 173 cikk mellett 154 cikk számítható részrehajlónak egyik-vagy másik irányba. A napi lebontást tekintve az is látható, hogy a konfliktus kirobbanását követően még részrehajlóbb cikkek születtek, és az idő előrehaladtával mind azok száma, mind a semleges cikkekhez való aránya csökkenni kezdett.
Megvizsgáltuk azt is, hogy a HVG esetén az egyik vagy másik oldallal való szimpatizálást milyen eszközökkel éri el a médiatermék. Az egyik ilyen eszköz a mítoszgyártás.
Október 11-én 11:43-kor Hősként ünneplik a 25 éves nőt, aki megvédett egy egész kibucot a Hamásztól címmel jelent meg cikk a HVG-n. A borítóképen Inbar Lieberman egy német juhászkutyát simogat, ami önmagában alkalmas a nagy fokú szimpátia keltésére. A cikk kiemeli a következőket: „Inbar Lieberman mozgósította a közösséget, amikor elkezdtek beszivárogni a terroristák. A Nir Am kibuc közösségének az élére állva mentette meg az ott élőket a Hamász fegyvereseitől a 25 éves Inbar Lieberman, akit azóta hősként ünnepelnek Izraelben. A fiatal nő 2022 decembere óta szolgál a térségben a biztonsági osztag tagjaként. Amikor szombaton kora reggel meghallotta a robbanások hangját, tudta, hogy ez most más, mint a Gázai övezettől mintegy másfél kilométerre lévő kibucot érő szokásos rakétatámadások, így aztán sietve kinyitotta a fegyverraktárt, és szétosztotta a fegyvereket a 12 fős biztonsági csapat között. Lieberman stratégiai pozíciókban helyezte el a csapat tagjait, csapdákat állított fel, és ő maga öt terroristával végzett, míg a többiek négy óra alatt további 20 fegyveres életét oltották ki. A vezetése alatt Nir Am áthatolhatatlan erőddé változott, miközben a közeli kibucok súlyos veszteségeket szenvedtek el. A fiatal nő hősiességét a közösségi médiában is dicsérték, és biztosak benne, hogy állami kitüntetést fog majd kapni. Neki tulajdonították, hogy az egész környéken csak egyetlen kibuc maradt sértetlenül: a Nir Am.” A cikk portréjellege, illetve a nő hősként való bemutatása a személyéhez, és az ügyéhez való azonosulást segíti elő, így az ember a történetben foglalt eseményeket nem tudja objektív vizsgálat alá vetni.
A Telex október 9. és október 15. között 353 db cikket írt a percről percre tudósításában. A Telex 178 darab cikke a palesztin fél iránt (az agresszor) kelthet szimpátiát, 82 cikke az izraeli fél iránt (az áldozat) kelthet szimpátiát, míg 93 számú cikke semleges. A cikkek legnagyobb része (134 db) az izraeli felet mutatja be negatív színben (1.2.). De az is érdekes, hogy a palesztin felet pozitívan (1.1.) bemutató cikkből több született, mint az izraeli felet pozitívan bemutató (2.1.) cikkből.
Összességében azt látjuk a három kormánykritikus hírportálnak az arab–izraeli-konfliktus során október 9. és október 15. között született cikkeinek a percről-percre tudósításaiban, hogy a Telex kiemelkedően sok olyan cikket írt, ami a palesztin fél iránt kelthet szimpátiát. A jelenség tehát nem elmondható az Indexre és a HVG-re, ami abból a szempontból érdekes, hogy a legtöbb témában a Telex, a HVG és az Index hasonló hangot üt meg, ebben a kérdésben a Telex viszont radikálisan eltér a hazai fősodortól.