A magyaroknál már csak az amerikaiak bíznak kevésbé a médiában – derült ki a Reuters Intézet által tizenegyedik alkalommal elkészített Digital News Report című éves médiajelentésből. Az intézet 46 országban vizsgálták meg a médiatrendeket, különös tekintettel a hírfogyasztási szokásokra. A magyar fejezettel kapcsolatban, a korábbi média monitorjelentésekhez hasonlóan, ismét felvetődött a politikai elfogultság problémája.
A Reuters Intézet fő partnerre az Oxfordi Egyetem volt, de támogatta a jelentés elkészülését többek között a Nyílt Társadalom Alapítványok, a BBC News, a BAI (Broadcasting Authority of Ireland), a Leibniz Institute, a Korea Press Foundation, a Centre d’études sur les médias is. A felmérést a YouGov közvéleménykutató végezte online kérdőív segítségével 2022. január végén/február elején. A kiemeltnek ítélt trendekről rövid elemzések készültek, ezeket a kiválasztott 46 országról készített országspecifikus felmérések követik.
A felmérésekből kiderül, hogy világszinten és Magyarországon is csökkent a médiába vetett bizalom. A vizsgált 46 országból 21-nél tapasztaltak egyértelmű bizalomvesztést a korábbiakhoz képest, amíg 18 országban stagnált és csak 7 országban növekedett a bizalmi szint. A vizsgált országok lakosságának mindössze 42 százaléka bízik meg a sajtótermékekben.
Továbbra is Finnország teljesít a legjobban ebben a mutatóban, ahol 69 százalékon áll a bizalmi index. A tabella másik végén az Egyesült Államok szerepel, ahol ugyanez a mutató csak 26 százalékon áll. Magyarországon se sokkal jobb a hírekbe vetett bizalom szintje, mindösszesen 27 százalékos a mutatónk a felmérés szerint.
Magyarországon a felmérést valamivel több mint kétezer ember megkérdezésével végezték el, amelyben a Reuters Intézet magyarországi partnere a CEU Demokrácia Intézetének Média-, Adat- és Társadalomkutató Központja volt, a kutatás „magyar fejezetének” írója pedig Bognár Éva kutató volt. Ő a az EU Médiapluralizmus Monitor szakértője, amelynek szervezetnek visszásságaival mi is foglalkoztunk. Legutóbb május 9-én az RTL Klub híradójában hallhattunk Bognár Éváról (bár a riportban folyamatosan Erikának nevezik), amikor a 444 és a Medián a magyarok ukránok és oroszok iránti szimpátiáiról készült felmérést értékelték. A felmérés szerint a magyarok hasonló mértékben éreznek rokonszenvet a támadást indító oroszok és a megtámadott ukránok iránt. Ennek okát Bognár Éva a kormányzati kommunikációban találta meg.
Érdekesség, hogy míg az „országjelentések” általában a jelentés fókuszában álló digitális médiatrendek adott országra vonatkoztatott értelmezésével foglalkoztak addig a Bognár Éva jegyezte magyar fejezet a bevett kormánykritikus sérelemlistát sorolta fel. Megemlítette a közmédia szoros kormányzati kontrollját és a többi médium közvetlen vagy közvetett befolyásolását, ami „sokak szerint” szerepet játszott a Fidesz választási győzelmében, azt nem említve, hogy a legtöbb elemzés (ideértve a kormánnyal nem szimpatizáló elemzéseket is) más tényezőkben látta a választás eredményének okait.
Bizakodásra okot adó fejleménynek nevezi a Lakmusz „tényellenőrző” portál elindulását is, pedig elemzésünkből kiderül, hogy az uniós forrásokból működő felület egyértelműen az ellenzéki pártoknak kedvez.
Tényszerűbb volt az országjelentés második fele, eszerint a megkérdezettek egyértelműen a HVG-ben és az RTL Klubban bíznak meg leginkább. Előbbinek 52 százalékos, míg utóbbinak 51 százalékos a bizalmi indexe. A többi hírszolgáltató messze lemarad tőlük. Kimagaslóan negatívan egyedül a Blikk teljesített, amelyben csak az emberek 21 százaléka bízik. A közmédiáról a megkérdezettek 31 százaléka mondta, hogy megbízható, míg 45 százalékuk úgy vélekedett, hogy nem bízik annak híreiben.
A Reuters Magyarországon is megvizsgálta, hogy milyen platformokon tájékozódnak a hírekről az emberek. Az még nem meglepő, hogy a megkérdezettek 87 százaléka olvassa az online hírportálokat, az viszont már igen, hogy többen tájékozódnak a közösségi médiából (64 százalék), mint a TV-ből (56 százalék). A nyomtatott sajtónak sikerült megállítania a jelentőségének csökkenését. Amíg 2016-ban a megkérdezettek 27 százaléka mondta, hogy olvas nyomtatott lapokat, 2021-re már csak a magyarok 12 százaléka válaszolta ugyanezt. Idén viszont nem esett tovább a nyomtatott sajtó olvasottsága, továbbra is 12 százalékon áll.
Érdemes megvizsgálni a jelentés magyarországi sajtóvisszhangját: jól látható, hogy elsősorban azoknál a portáloknál emlékeztek meg róla, akik jól szerepeltek a felmérésen. Így nem meglepő, hogy a listavezető hvg.hu, a második RTL Klub és a harmadik legmegbízhatóbbnak számító Telex is beszámolt a hírről.
Érdekesség, hogy amíg a hvg.hu arra helyezi a hangsúlyt, hogy a magyar emberek egyre kevésbé bíznak a hírportálokban, addig a Telex cikkében elsősorban a közmédia gyengébb bizalmi mutatóját emelik ki. Az RTL Klub érdekelt a „hagyományos” (nem online) médiafelületeknél elvégzett felmérésben is. Az ő beszámolójukban, így a megbízhatóság kiemelése mellett azzal foglalkoztak, hogy az RTL Klub éri el a legtöbb embert Magyarországon a hagyományos médiafelületek közül.
2021-ben is elkészült ugyanez a jelentés, akkor a 24.hu a harmadik helyen szerepelt a megbízhatósági ranglistán, amiről büszkén be is számolt. Idén azonban csak holtversenyben a negyedik-ötödik helyet szerezte meg, ami már úgy tűnik nem volt elég imponáló a portálnak, mert nem született cikk az idei elemzésből.
A legrészletesebben az Euronews és a Kreatív számoltak be az elemzésből. Ők megemlítették a legmegbízhatóbbnak mondott portálokat, de elsősorban azzal foglalkoztak, hogy általánosságban csökkent a bizalom a médiumok felé. A Euronews cikke arra is felhívja a figyelmet, hogy ahol romlik a médiába vetett bizalom, ott erősödik a társadalom kettészakadása is, erre jó példa Magyarország mellett az Egyesült Államok is.
A jelentés az országokra bontott beszámolók mellett rövid elemzéseket tesz közzé kulcsfontosságúnak ítélt médiatrendek kapcsán. Ezekben azonban gyakran csak egy szűkebb országcsoportra fókuszálnak, így a Magyarország ezekből a legtöbb esetben kimaradt. Ez történt az Ukrajnáról szóló háborús tudósítások értékelésénél is. A YouGov itt öt országban: Brazíliában, Németországban, Lengyelországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban végzett felméréseket. („Ezek az országokat azért választottuk ki, mert különböző szinteket képviselnek a konfliktushoz való közelségükben, Lengyelországtól kezdve, amely határos Ukrajnával határos Lengyelországtól Brazíliáig és az USA-ig, amelyek különböző kontinenseken fekszenek.”)
Hasonló volt a helyzet a klímaváltozással kapcsolatos hírek elérhetősége és fogadtatása, valamint a legbefolyásosabb médiaszemélyiségek megnevezése kapcsán. Utóbbi témánál elsősorban az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok újságíróira koncentráltak. Az előbbinél Laura Kuenssberg, a BBC politikai tudósítója vezeti a listát az ITV-s Robert Peston előtt, míg az utóbbinál Tucker Carlson (Fox) az első, őt követi Rachel Maddow (MSNBC).
A médiafogyasztók szokásainak feltérképezésékor a polarizálódást is vizsgálták a különböző országokban, az eredmények azt mutatják, hogy a polarizáció általában alacsony, mivel a legtöbb hírcsatorna vegyes és/vagy centrista közönséget vonz. Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy egyes csatornák közönségprofilja jelentősen megváltozott, és hogy a polarizáció nemzeti mintázatai a bizonyos mértékig leképezik azt, ahogyan a közönség maga látja országának médiatájképét. Ennek megfelelően nem meglepő, hogy a polarizáció országonként nagy szórást mutat, és hogy a magyar médiafogyasztók azok közé tartoznak, akik inkább polarizáltnak látják a médiájukat.
