Bezuhanó nyomtatott példányszámok, áramvonalasított online hírportálok – a gazdasági válság máris drasztikusan érzékelteti hatását a médiában

Egyre több hírt lehet olvasni arról, hogy egyes sajtótermékek bezárásra, vagy tömeges elbocsátásokra kényszerülnek, emellett a nyomtatott lapok lapszámai pedig rohamosan csökkennek. A Kiskegyed három hónap alatt elveszítette az olvasói közel 9 százalékát, de a Hot!, a Blikk és a Story magazinnál is jelentős  csökkenés volt tapasztalható. A legnagyobb visszaesés a bulvátematikájú lapoknál történént, de a Nemzeti Sport (a nyomtatott sajtó egyik hagyományos bástyája) is megközelítőleg ezerötszáz olvasót veszített három hónap alatt. Milyen okok húzódhatnak meg mindezen folyamatok mögött?

A kérdésre többféle válasz is lehetséges. Először is az, hogy a lapok már nem tudják kiszolgálni az olvasói igényeket, és az emberek inkább az online hírekből informálódnak. Ez a bulvárhírek esetében könnyen megoldható, hiszen a bulvártémájú nyomtatott lapok sosem voltak híresek arról, hogy mélyelemzéseket vagy magas minőségű oknyomozó anyagokat készítenek mondjuk a hazai celebvilág elöljáróiról, a néhány mondatos, gyors ”hírek”, elkapott fotók vagy felröppenő pletykák pedig az interneten is hozzáférhetők, jellemzően ingyenesen.

A másik fő ok vélhetően az, hogy az olvasóknak egyre kevésbé fér bele anyagilag a nyomtatott lapok megvásárlása. Bizonyára emlékszünk még azokra a tavalyi vagy év eleji hírekre, miszerint a papír ára jelentősen emelkedik. Tavaly októberi hír, hogy a cellulóz (ami a papír egyik fontos alapanyaga) jelentősen megdrágul, emiatt a papír napi áras lett, hasonlóan az építőiparban a cementhez. Az euró árfolyam és az energiaárak növekedése az iparban tervezhetetlen gazdasági környezetet hozhatnak létre. Idén januárban pedig a növekedés.hu már papírhiányról írt: a könyvkiadók, a csomagolóanyag-, háztartási és egészségügyi gyártók egyöntetűen arról számolnak be, hogy a tavalyi jelentős, 20 százalékos áremelkedés után a papírhiány marad, de az árak tetőzhettek. Több ok is húzódik a papír árának növekedése mögött: a világjárvány miatt zuhant a fakitermelés, az újraindítás pedig lassú, a környezetvédelmi átállás (a műanyag kivezetése) sem tett jót a folyamatnak, logisztikai láncok megszakadtak, az említett tényezők együttes következménye a papírhiány, és a drágulást pedig az energiaár-emelkedés is fűti, ami mára még nagyobb lett. Július végén írta meg az Index az iskolakezdés apropójából, hogy „rendkívül drága lesz az iskolakezdés”, a cikk pedig tartalmazza azt is, hogy áremelkedés volt 2022 első felében a papíripari termékek tekintetében. A cikk hivatkozik egy szakértő véleményére, miszerint a drágulás most éri el a tetőpontját.

Harmadik ok pedig összefügg az elsővel és a másodikkal: nemcsak a papír ára növekedett az elmúlt fél évben, hanem lényegében mindennek. Így az olvasók – érthető okokból – nem a megélhetésükön fognak elsőnek spórolni, hanem a nyomtatott lapok megvásárlásán, már aki eddig is vásárolt, tekintve, hogy azok az online hírek fogyasztásával részlegesen ugyan, de pótolhatók. A helyzetet rontja, hogy az utóbbi években az élelmiszerboltok lettek a nyomtatott lapok értékesítésének legfontosabb helyei, ha pedig az egyszeri olvasó itt szembesül az élelmiszerárak elrugaszkodásával, a vásárolni kívánt újság az elsők között lesz, amiről a spórolás érdekében lemond.

Az erősen politikai jellegű médiumok kapcsán gyakran említik a csökkenés okaként azt is, hogy a magyar polgárok az áprilisi parlamenti választások után egyfajta „politika-túladagolásban” szenvednek, így kevésbé érdeklődnek az ilyen típusú sajtótermékek iránt.

Megvizsgáltuk, hogy a különböző nyomtatott napilapok, hetilapok milyen árai ütemben emelkedtek 2021. júliusa és 2022. augusztusa között. Megnéztünk két magazin típusú közéleti hetilapot (Mandiner, HVG), két bulvárlapot (Blikk, Bors), két napilapot (Magyar Nemzet, Népszava), és két kulturális lapot (Élet és Irodalom, Nők Lapja). A legnagyobb arányban a Mandiner és a Blikk, a legkevésbé pedig a HVG és a Magyar Hang ára emelkedett.

Nem csoda, hogy nemrégiben a Figyelő és a Világgazdaság nyomtatott kiadása, valamint a FourFourTwo is megszűnt. Májusban pedig a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) és a Mediaworks több megyei lapjánál is elbocsátási hullám kezdődött, ugyanis több újságírót, tördelőt és fotóst is elbocsátottak a Csongrád-Csanád megyei Délmagyartól, de ezzel egyidőben a Zalai Hírlap szerkesztőségében is történtek hasonló elbocsátások.

Az utóbbi időszakfejleményei pedig arra utalnak, hogy nemcsak a nyomtatott lapok, hanem a sugárzott és az online médiumok is nehéz helyzetbe kerültek a gazdasági körülmények megváltozása miatt. Nemrég írtuk meg, hogy a világ egyik legnagyobb médiumát is elérte a válság – áramvonalasítják a műsorstruktúráját és leépít a BBC. A cikkben kitértünk a hazai hírportálok helyzetére is, ahol szintén leépítéseket, bezárásokot vagy zsugorodó létszámú szerkesztőségeket láthattunk, elég csak a Hírklikket, a 168 Órát, a Pesti Hírlapot, az Alfahírt vagy az Azonnali.hu-t említeni

Azt látjuk tehát, hogy a gazdasági válság a sajtót elsők között érte el, és ez a nyomtatott lapokra vonatkozó statisztikai adatokból, és az elmúlt időszakból érkező elbocsátásokból, lapbezárásokból is érzékelhető.

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin